Vezetői kihívások a “karantén-office” idején

Vezetői kihívások a „karantén-office” idején

Így zajlott a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetői Klubjának harmadik online meetingje

A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja (NLV Klub) 2020. május 12.-én rendezte meg online meetingjét „Vezetői kihívások a karantén-office idején” címmel, ahol számos logisztikai vezető képviseltette magát. Az esemény vendég előadója a Vodafone Magyarország Zrt.-től Nagy-Földi Zita (Talent, Capability and Resourcing Lead) volt, aki 15 éves tapasztalatával HR oldalról közelítette meg a jelenlegi koronavírus okozta helyzetet.

A Klub azzal a céllal hozta létre ezt az online meeting-sorozatot, hogy a tagok tapasztalatokat cserélhessenek egymással és megvitassák az aktuális szakmai témákat.

A webinár bevezető beszélgetéssel kezdődött, ahol néhány Klubtag megosztotta a résztvevőkkel, hogy az ő cégüknél milyenek a mostani állapotok, mit tapasztaltak az elmúlt időszakban. Van olyan cég, ahol előnyükre fordították ezt a rendkívüli szituációt, és régóta tervezett átszervezéseket vittek véghez a vállalatnál, és bár rövidített munkahéttel, de újra nekiálltak a termelésnek. Más arról számolt be, hogy korábban irreálisnak tűnő feladatokat tudtak megoldani, erőfeszítéseiken túli teljesítményt vittek véghez, és olyan szinteket ugrottak meg a raktározásban pl.: a kitárolás területén, amit addig elképzelhetetlennek gondoltak. Bár több vállalat működése függ az európai szintű fokozatos újraindulástól, azért általánosságban elmondható, hogy lassan-lassan mindenki kezd majd visszatérni a régi kerékvágásba betartva az előírt biztonsági intézkedéseket.

Nagy-Földi Zita előadásának felvezetéseként elmondta, hogy náluk a Vodafone-nál nem új keletű dolog a home office, mert heti 1-2 napon vezetővel egyeztetve  eddig is engedélyezett volt otthoni munkavégzés. Bár azt is hozzátette, hogy a már megszokott és jól bevált home office valamint az ő szavaival élve a mostani „karantén-office” között azért jelentős különbségek vannak mindenki elé kihívást állítva.

Az előadás során egy online közvélemény kutatásra is sor került, ahol a home office-ra irányuló kérdéseket kellett megválaszolnia a résztvevőknek egy 1-től 5-ig terjedő skálán (1 a legkevésbé, a legnegatívabb válasz, 5 a leginkább, legpozitívabb válasz) amelyeknek eredményét a program azonnal ki is értékelte.

Nagy-Földi Zita az utolsó kérdés kapcsán azt is hozzátette, hogy a vírus utáni időszak teljesen más munkáltatói kihívásokat fog tartogatni, de biztos, hogy szembe kell nézni majd olyan igényekkel, hogy sokkal nagyobb flexibilitást szeretnének majd a munkavállalók, és élnének a home office adta lehetőségekkel gyakrabban is. Bár a logisztika, termelés területén a munkakörök eltérőek, és bizonyos esetekben szinte kivitelezhetetlen az otthonról történő munkavégzés. 

A koronavírus okozta helyzetben a vezetőknek több HR-kihívással is szembe kell néznie. Ilyen az emberek biztonságérzete, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a munkahelyükön a betegséggel szemben. Mennyire biztosak a munkájukban, hogy vajon az idő múlásával is számíthatnak-e az állásukra. A digitális transzformáció észrevétlenül lett az életünk része, mint pl.: otthoni oktatás, online vásárlás. Az együttműködés, a valahová tartozás érzésének megtartása, fokozása szintén egy próbatétel a vezetők számára.

Az előadás végén a résztvevők feltehették kérdéseiket és megoszthatták tapasztalataikat az elhangzottakról, ahol többek között olyan témák kerültek felszínre, mint a csapaton belüli dinamika biztosítása, a vezető hatása online eszközökkel a dolgozókra, különböző osztályok közötti kommunikációs trükkök vagy az irodába való visszatérés menete.

Bár a jelenlegi körülmények napról-napra változhatnak, nem lehet tudni, hogy mi vár még ránk, azért konklúzióként elmondhatjuk, hogy minden, amit most átélünk, kétségkívül befolyásolja a jövőbeli munkahelyi és foglalkoztatási dinamikát. Biztosan szükség lesz egy nagyobb fokú flexibilitásra, távmunkára, irodai biztonságra. Vezetőként fel kell készülni arra, hogy bár nem tudhatjuk, hogy a munkavállaló éppen merre jár, mettől-meddig dolgozik, hogyan osztja be az idejét, de bízni kell benne, hogy megcsinálja a munkát. A digitális transzformáció beépült már a mindennapjainkba az otthoni oktatással és tanulással, ami egyértelműen kihatással lesz a vállalati tanulásra és képzésfejlesztésre is.

A Klub folytatja ezt az irányvonalat és rendszeresen tart meetingeket, ezért ha Ön a logisztikai szektorban dolgozik és szeretne többet megtudni a koronavírus okozta helyzet alakulásáról, csatlakozzon az NLV Klub tagjaihoz és regisztráljon az alábbi linken: https://nlvklub.hu/jelentkezes/.

Koronavírus pénzügyi szemmel

Így zajlott a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetői Klubjának online meetingje

A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja (NLV Klub) 2020. április 28.-án rendezte meg online meetingjét „Koronavírus pénzügyi szemmel” címmel, közel 30 logisztikai vezető részvételével. Az esemény vendég előadója a Raiffeisen Bank vezető elemezője, Török Zoltán volt, aki pénzügyi oldalról mutatta be a jelenlegi gazdasági állapotokat.

A Klub és az online meetingek fő célja, hogy a Klubtagok tapasztalatokat cserélhessenek egymással, így volt ez a mostani megbeszélésen is.

Török Zoltán előadásában a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásait elemezte. Webinárját olyan témák köré fonta, mint a válságlefutás szakaszai, a válság kezelése, tőke-és pénzpiaci helyzet, valamint a vírus utáni gazdasági környezet.

Elmondta, hogy az enyhülő intézkedések megkezdődtek Európában. Sajnos statisztikai adatok még nincsenek az elmúlt időszakról, ezek feldolgozásához több hónapra is szükség lehet, de különféle konjunktúra mutatókkal meg lehet majd vizsgálni a gazdaság aktuális hangulatát.

Ami látható, hogy a zuhanás eddig soha nem látott mértékű. Ilyen nagy sebességű, jelentős visszaesés a gazdasági környezetben még nem volt tapasztalható. Ez most már mindenki tragédiája, problémája, mindaddig, amíg nincs a vírussal szemben gyógyszer vagy ellenszer. Lényegében egy alkura kényszerül az ország vezetése: ha védekezünk a járvány ellen, akkor a gazdaságot hozzuk nehéz helyzetbe, ellenkező esetben viszont olyan járványügyi helyzet alakulhat ki, ami sajnos könnyen kezelhetetlenné válhat.

Kína volt az úgynevezett FIFO, „first in first out”, aki először került válságba, de először is fog kilábalni belőle. Náluk az első negyedévben 9,8 %-kal esett a GDP az előtte levő negyedévhez képest. A januári és februári beruházások visszaesése 24%-os volt, ha a márciust is hozzávesszük, akkor már „csak” 16%. Mindezek mellett a Kínai gazdaság még így is képes lesz a növekedésre 2020-ban 1-2 %-ban, holott a nagyvárosi munkanélküliségi statisztikájuk szerint kb. 5 millió munkahelyvesztés volt a vírus miatt, bár a piaci becslések alapján 200 milliót meghaladó a kínai gazdaságban a munkahelyvesztések száma.

Amerikában 22 millió körül van a vírus miatti munkanélküliek száma március közepétől április közepéig tekintve, ez heti szinten 5-10 millióval növekszik. Az ötven éve nem látott alacsony munkanélküliségi rátájuk most biztosan elkezd emelkedni.

Magyarországon márciusban 56.000 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Az elkövetkező hónapokban akár 200.000 főnél is többen veszíthetik el munkahelyüket.

A korlátozások időszakában a gazdasági teljesítmény akár 30-40%-kal is alacsonyabb lehet. Ez azt vonja maga után, hogy két hónapos korlátozásnál 4-6%-os az éves gazdasági visszaesés, három hónapos korlátozásnál pedig akár 8-10%.

Habár az autóipar megkezdte a korlátozott termelést, kb. a kapacitások 30%-os vagy 50%-os kapacitásával működnek. A legnagyobb probléma, amivel meg kell birkózni, hogy a kereslet és a kínálat is visszaesett globális szinten.

Az úgynevezett „virus economy”, azaz vírus gazdaság van jelenleg, amikor az emberek nyugtalanok, nem érzik magukat biztonságban, és ez akadályozza a teljesítményüket is. Az ebből való kilábalás 6-12 hónapot is igénybe vehet, addig viszont számolni kell a gyengébb gazdasági teljesítménnyel.

A válságkezelési tervek erősen tabukat döntögetnek világszerte. Ez már a korábbi válságkezelés során is érzékelhető volt, pl. a jegybankok részéről a 0%-os kamat vagy Japánban a napokban bejelentett korlátlan eszközvásárlási program. Hihetetlen összegeket mozgatnak meg a válságkezelésre világszerte. Németországban a válságkezelő program költsége meghaladja a GDP 50%-át.

A fejlett világ országai a költségvetési politikában ugyanazt a sémát követik. A „policy learning” mindenhol jól kivehető. Ilyen például a Kurzarbeit (állami bérkiegészítő támogatás), a különféle szociális transzferek (munkanélküli járadék emelése) vagy az állami hitelgarancia programok.

Hazánkban a válságkezelés sajátosnak mondható, de elég jól igazodik a lehetőségekhez. A költségvetési része a GDP 2%-át teszi ki. Bár a magyar állam igyekszik elkerülni az államadósság növekedését, sajnos ez nem lesz kivitelezhető és előreláthatólag még több pénzt kell invesztálni a válságkezelésbe. A gazdasági teljesítmény jelentősen visszaesik, nőnek a kiadások, csökkenek az adóbevételek. A monetáris politika viszont jelentős a jegybank részéről: likviditást nyújt a bankrendszernek, igyekszik stabilizálni a forint árfolyamát, ami bizony 370-ig is felemelkedett, így kamatot kellett emelni. A hitelmoratórium is gyors és hatékony segítséget jelent, bár nagyjából vállalati és lakossági szinten 50%-ban élnek ezzel a lehetőséggel.

Mégis mire számíthatunk? Mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy az előző válsághoz képest, amikor mi voltunk a leggyengébb láncszem, most pozitív irányban lógunk ki a sorból. Enyhe a kijárási korlátozás a többi országokhoz képest, a gazdasági tevékenységek köre szélesebb körben tudott haladni, a gazdaságpolitikai csomagok pedig hatékonynak tűnnek. Bár mély recesszió jön, de kevésbé fog minket sújtani.

A pénz-és tőkepiac tekintetében a forint árfolyamát stabilizálni fogja a kamatemelés, így a forint tekintetében nyugodtak lehetünk, mert a 350 körüli szint meg fog maradni a válság lecsengése után is. Az inflációra szükség van az adósságok tekintetében, hiszen deflációban az adósság emelkedik. A friss élelmiszerek ára megemelkedik, valamint a védekezést segítő eszközöké is.

Az olajár hihetetlen mértékben csökken, az olajkereslet visszaesik, de a kitermelés zavartalan. Az alacsony olajárak várhatóan fennmaradnak. Egy hete negatív tartományban van az amerikai könnyűolaj ára. A kitermelők nem tudnak mit kezdeni az olajfelesleggel, nem tudják tárolni. A Brent esetében ez kisebb probléma, mert a kitermelő helyek közelebb vannak a kikötőkhöz és az olajtankerekbe is lehet még bizonyos mennyiséget pumpálni.

Sötétek a kilátások a részvénypiacon a cégek számára a befektetésekkel kapcsolatban, ezért a szakértő ezen a területen óvatosságra int bennünket.

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy milyen gazdasági környezetre számíthatunk az elkövetkező időkben. Ezzel kapcsolatosan eszmecsere zajlik csak, de abban biztosak lehetünk, hogy sok mindenben meg fog változni a világ. A kérdés csak az, hogy mennyire tartósan és mennyi ideig tartanak majd a változások.

Az online meeting végén a résztvevők feltehették kérdéseiket a téma kapcsán. Itt a gyenge forint, az ehhez kapcsolódó negatív és pozitív hatások, valamint a válság ingatlanpiacra gyakorolt hatásai kerültek középpontba.

A Klub folytatja ezt az irányvonalat és rendszeresen tart meetingeket, ezért ha Ön a logisztikai szektorban dolgozik és szeretne többet megtudni a koronavírus okozta helyzet alakulásáról, csatlakozzon az NLV Klub tagjaihoz és regisztráljon az alábbi linken: https://nlvklub.hu/regisztrcio/.

A koronavírus gazdasági hatásai konferencia

Bár ma még megjósolni sem lehet, hogy végül mekkora gazdasági károkat okoz a kínai Vuhanból indult új típusú koronavírus, de a mostani járvány rávilágít a globális gazdasági rendszer gyenge pontjaira, és a dominóhatás fel is erősítheti a már megkezdett strukturális változásokat.

Ligetfalvi Gábor

„Az a fajta globalizált világgazdasági rendszer, ami a látványos technológiai fejlődésével, a növekvő életszínvonalával jellemezte az utóbbi évtizedeket, fokozatosan a hátunk mögé kerülhet. Véleményem szerint a világ új irányba, a tömbösödés felé halad, ahogy az Kína és az Egyesült Államok esetén is látható. Kulcskérdés, hogy Európa vajon hogyan tud válaszolni ezekre a kihívásokra. Az elmondható az amerikai és a kínai rendszerről is, hogy két jól irányított struktúráról van szó, amihez képest az Európai Unió nagyságrendekkel esetlegesebb. Jelen pillanatban az EU nem képes gyorsan reagálni, és nincsenek is megfelelő eszközei erre. A közeljövő fontos kérdése az is, hogy kényszerből gyorsítani fog az unió, és egy zártabb struktúrává alakul át, vagy pedig kiszolgáltatottabbá válik” – fogalmazott Ligetfalvi Gábor a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubjában.

A kerek-asztalbeszélgetésen a gazdasági szakértő hozzátette, hogy a jelenleg zajló folyamatokat hosszabb távon az USA és Kína is bizonyos értelemben a maga előnyére fogja fordítani. Rövid távon viszont mindenki bekalkulálja a veszteségeket.

Ligetfalvi Gábor arról is beszélt, hogy a népességnövekedésnek és a technológiai fejlődésnek a természetes velejárója, hogy egyre inkább a tömegek reakciója határozza meg egyre több aspektusát az életünknek. „Bár a koronavírus esetén egy egészségügyi problémáról beszélünk, de a kialakult helyzet Kínában rámutat a tömegek kezelésének problematikájára is, ráadásul a meghozott járványügyi intézkedések irracionális túllépéseket is eredményeznek. Ezek innentől kezdve alapjaiban beépülhetnek a reakciókba, a gazdasági logikába, és például a túlzott készletfelhalmozás felé mozdíthatják el a rendszereket” – tette hozzá.

Török Zoltán

Előkerülnek a vészforgatókönyvek

„A koronavírus hatására egy jelentős kockázatkerülés látható, és úgynevezett risk off üzemmódba váltottak a tőkepiaci szereplők. Eladják a kockázatosabbnak ítélt befektetéseket és eszközöket, a világ tőzsdéin épp ezért vannak napok, amikor 3-5 százalékos árfolyameséseket is lehet látni. Fontos hozzátenni, hogy a korábbi válságot követően több mint 10 évig tartott a részvénypiaci hossz, emiatt jelentősen túlértékeltek az árfolyamok. Most egy kevésbé túlértékelt állapot felé haladunk, amihez további katalizátor a vírus megjelenése. Azt gondolom, hogy az eladási hullám még egy darabig velünk marad, viszont ez jó belépési pontokat jelenthet a későbbiekben” – összegezte a rendezvényen Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A járvány másik tőkepiaci hatása a feltörekvő piacok eszközeinek az eladása, ami az európai, latin-amerikai, dél-kelet-ázsiai és afrikai devizák gyengülését eredményezheti.

A rövid távú gazdasági hatásokról természetesen nagyon nehéz bármit is bizonysággal mondani, hiszen még nem látjuk, hogy a vírus hogyan fog tovább terjedni globálisan, és ez milyen hatásokkal fog járni. Török Zoltán támpontként kitért az Európai Bizottság járványügyi vészforgatókönyvére, ami egy nagyon szélsőséges eset peremfeltételeivel számol. 

A vészforgatókönyvben 30%-os fertőzési aránnyal számolnak, a halálozási ráta eléri a 2,5%-ot, és azt feltételezik, hogy a munkavállalók 3 hétig maradnak távol a munkahelyeiktől. A modell kalkulációi szerint ekkor 0,5 százalékkal esne vissza az EU gazdasága.

„Az eddigi adatok alapján az látható, hogy várhatóan ennyire súlyos hatása nem lesz a koronavírusnak sem egészségügyileg, sem gazdaságilag. Én arra számítok, hogy az első két nehezebb negyedév után összességében növekedni tud idén is az uniós gazdaság – lehet, hogy nem egy, csak fél százalékkal. A járvány egyébként olyan gazdasági környezetben érkezett, amikor úgy tűnt, hogy az európai üzleti konjunktúra túl van a mélypontokon, és már kedvező, előremutató indikátorok jelentek meg 2020 elején. Ezek most elodázódnak, és valamikor csak év végén vagy jövőre fogunk túllendülni ezeken a pontokon. Az Egyesült Államokban viszont egy kiegyensúlyozott, kedvező növekedési mintázatot látunk, így ott tartok a legkevésbé a negatív gazdasági hatásoktól” – tette hozzá Török Zoltán.

Várkonyi Gábor

A kínai kereslet visszaesése újabb csapás az autóiparnak

„Ha valami nem hiányzott az ágazatnak, akkor az pont egy ilyen történet, amit a koronavírus kapcsán láthatunk. A szektor megérezte az amerikai-kínai kereskedelmi háborút, a Brexitet, de a lehűlő autópiaci keresletet és a jelentős K+F büdzsét igénylő technológiai kérdéseket is ki kell emelni. Az elektromos autózás, a hidrogén hajtás vagy az önvezető járművek témájáról érdekes konferenciákat lehet tartani, de kisarkítva jelenleg senki sem tudja az autóiparban, hogy miként lehet ezekkel pénzt is keresni” – sorolta az autópiaci szakértő.

„Az önvezetés terén jelenleg 30-35 cég költ dollármilliárdokat a fejlesztésekre, különösebben látványos előrelépés nélkül. Míg egy-két éve még arról olvashattunk mindenhol, hogy küszöbön a sofőr nélküli járművek világa, addig mostanra lehűltek a várakozások, és már 15-20 éves távlatokról is beszélnek. Az említett nehézségekhez hozzá jön az EU szigorú emissziócsökkentési előírása is. A jövő évtől ugyanis 95 g/km-ben határozták meg azt a szén-dioxid-kibocsátást, amit az európai autógyártóknak flottaszinten teljesíteniük kell. Ha túllépik, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak. Ezt a határértéket egy prémium márka bizonyosan nem tudja teljesíteni, de egy tömeggyártó is csak nagy nehézségek árán tudja megközelíteni” – véli Várkonyi Gábor.

„A negatív hatásokat ugyanakkor eddig ki lehetett mozogni azzal, hogy volt egy telítetlen kínai piac, ahol a növekedés úgymond nem ismert határokat egészen két és fél évvel ezelőttig. 20 évig stabilan nagyjából 10%-os piaci növekedésre lehetett itt számítani, amit ki is használtak az európai vállalatok. A Volkswagen például 15-20 éve többet keres Kínában, mint egész Európában összesen. Ha ezt a lábat is kiveszik a piaci szereplők alól, akkor az már komoly problémákat okozhat” – tette hozzá.

Az „optimistább” prognózisok szerint a második negyedév közepére, végére ledolgozhatók a mostani jelentős mínuszok a kínai kereslet esetében. A kockázatok között szerepel ugyanakkor, hogy amikor a kínai vendégmunkások tömegesen visszautaznak az üzemekbe dolgozni, akkor kialakulhat egy második fertőzési hullám. A szakértő szerint egy ebből fakadó hosszabb termeléskiesést legjobban a helyi kínai autógyártók szenvednék meg, hiszen más vállalatoknak nagyobb a mozgástere, és más piacokon is tudnak értékesíteni. Azt is kiemelte, hogy az európai cégeknek területileg diverzifikáltabb a termelése, mint az amerikai vállalatoké. A General Motors például az összes napellenzőjét egy kínai céggel gyártatja.

“Mire számítsunk a logisztikában 2020-ban” konferencia

A körülöttünk lévő világ folyamatos változik és átalakul, ez alól nem lehet kivétel a logisztikai ágazat sem.  A felénk irányuló információkat sokszor nehéz követnünk és megértenünk, de ehhez kiváló segítséget nyújtott a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja (NLV Klub) szervezésében megrendezésre került „Mire számítsunk a logisztikában 2020-ban?” című konferencia.

A szakma kiemelkedő képviselői tartottak előadásokat a globális trendekről és hazai kilátásokról, a kialakult gazdasági helyzetről és annak hatásairól.

Az előadások sorát Ligetfalvi Gábor kezdte meg, aki a kereskedelmi háborút és a Brexit-et vette górcső alá, valamint a hazai-és világgazdaság kilátásait részletezte. Őt követte Török Zoltán vezető elemző a Raiffeisen Banktól, aki az USA egyre fontosabb fogyasztói szerepétől kezdve, Amerika olajpiaci státuszától át, egészen az euró-árfolyam változásáig, sokféle témát érintett mélyrehatóan elemzésein keresztül.

Nietsch Tamás, a Szakmai és Nemzetközi Bizottság elnöke a Magyar Vámügyi Szövetség-től az Incoterms szabályokban bekövetkező változásokat ismertette a jelenlévőkkel a klauzulák és a paritás példáin szemléltetve.

Akik az EKÁER témát szerették volna tüzetesebben körbejárni, Dr. Falcsik István (jövedéki és termékdíj tanácsadás üzletág vezető, RSM Hungary Zrt.) előadása mindent kielégítő választ adott számukra, kiegészülve az áfa-és adóváltozásokkal, valamint a vám-és jövedéki területet érintő aktualitásokkal.

Egy a szakmát érintő nagy volumenű beruházásról, a Budapest Airport Cargo City lehetőségeiről Kossuth József (Senior Cargo Manager, Budapest Airport) tartott egy rendkívül színes előadást, amelyből kiderült, hogy a BUD Cargo City kétség kívül egy erős és stabil bázis a jövőbeli fejlődéshez.

A fuvarozói ágazatot sem kerüli el a változás szele. Az üzemanyag és útdíj 2020-ra várható irányvonalait Sinka Szabolcs, a DKV Euro Service Hungary Kft. sales managere ismertette, valamint bemutatta a saját fejlesztésű üzemanyagkártyájuk előnyeit is.

Sjamsuddin M. Milon, a Ghibli Kft. szállítmányozási igazgatója a „Közúti szállítmányozási díj tendenciák” című előadása alatt többek között összevetette az európai és magyar trendeket, bemutatta az export-import arányokat, a fuvarosok költségeit érintő változásokat, a díjszinteket befolyásoló tényezőket és a 2020-as év kihívásait.

Az utolsó előadás során a tengeri, vasúti és légi szállítmányozás költségeit érintő változásokról Barati Ferenc (Ghibli Kft. tengerentúli osztályvezető) prezentált egy globális, logisztikai szakemberek körében végzett kutatás eredményeivel is érvelve, kitekintést nyújtva a világgazdasági környezetre.

A konferencia aktualitását és sikerességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy rendkívül hamar elfogytak a szabad helyek, és telt ház kísérte végig az előadássorozatot, hiszen egy ilyen évindító esemény remek lehetőséget kínál, hogy a logisztikai szakmában dolgozók betekintést nyerjenek a jövőt formáló változásokba és időben felkészüljenek, reflektáljanak azokra.

Ha Ön is szeretne bővebb információt szerezni az NLV Klub által szervezett rendezvényekről, látogasson el a www.nlvklub.hu weboldalra valamint kövesse a Klub facebook oldalát az alábbi linken: https://www.facebook.com/nlvklub/