2024 decemberétől az EU exportőreinek új szabályoknak kell megfelelniük az exportőri kötelezettség miatt. Bizonyos „közös magas prioritású termékek” esetében kockázatértékelést kell készíteniük, ha a kivitel nem közvetlenül Oroszországba vagy Belaruszba, hanem más harmadik országba irányul. Az előírás jelentős változást hoz a külkereskedelemben, amelyre minden exportőrnek fel kell készülnie.
Az exportőröket érintő EU szankciós rendszere folyamatosan bővül, és a 2024–2025-ös új előírások különösen nagy figyelmet igényelnek. A „közös magas prioritású termékek” esetében most már nem elég a vevő közvetlen helyét ismerni, a teljes szállítmányozási láncot át kell tekinteni.
Pontosan miről szól az exportőri kötelezettséget érintő új rendelet?
Az Európai Unió 2024 decemberétől szigorította az Oroszország és Belarusz elleni szankciókat, amelyek kifejezetten érintik az exportőröket. Az ún. „közös magas prioritású termékek” – mint például szerszámgépek, csapágyak, kondenzátorok vagy nyomtatott áramkörök – kivitele esetén az exportőrnek kötelező kockázatértékelést kell készítenie, amennyiben az árut harmadik országba szállítja. Ez alól csak néhány nevesített partnerország, például az Egyesült Államok, Japán vagy Dél-Korea jelent kivételt.
Az exportőri kötelezettség célja a szankciók kijátszásának megelőzése és az export ellenőrizhetőségének erősítése. Vagyis annak felmérése, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy a szállítmány közvetett úton mégis Oroszországba vagy Belaruszba kerül.
A kockázatértékelés kötelezővé tételével az exportőröknek felelősséget kell vállalniuk azért, hogy üzleti partnereik és az ellátási lánc átláthatóak legyenek. Mivel a rendelet minden tagállamban egységesen alkalmazandó, így nem maradhatnak „kiskapuk” az egyes országok között.
Mit jelent az exportőri kötelezettség a gyakorlatban?
Ahogy már említettük, az új szabályozás értelmében az exportőröknek kötelező kockázatértékelést kell készíteniük minden olyan szállításnál, ahol a végső célország nem az Európai Unió, és nem is az engedélyezett partnerországok egyike. Ezzel a szigorítással az EU biztosítja a cégek felelősségvállalását az ellátási lánc átláthatóságáért.
Ebből kifolyólag a vállalatoknak meg kell vizsgálniuk, hogy:
- ki a címzett
- ki a végfelhasználó
- mi a termék végfelhasználási módja
- mi a célország, tehát, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az áru közvetett úton Oroszországba vagy Belaruszba kerül.
A kockázatértékelést dokumentált formában kell elkészíteni, és megőrzési kötelezettség is vonatkozik rá. A hatóságok ugyanis utólag is ellenőrizhetik, hogy az exportőr eleget tett-e a szabályoknak.
Ez az exportőri kötelezettség nemcsak egy plusz munkát akar jelenteni, hanem egyrészt bizonyítja a cég megfelelését, másrészt csökkenti annak kockázatát, hogy a vállalat – akár akaratlanul is – megsértse az uniós szankciókat, ami súlyos bírságokkal és akár üzleti lehetőségek elvesztésével járhatna.
A vállalatoknak alaposan utána kell járniuk a vevő hitelességének, ellenőrizniük kell a logisztikai útvonalat, illetve felmérni, hogy a termék jellege miatt mennyire valószínű a szankciók kijátszása. Ezzel egy tudatosabb és átláthatóbb kereskedelmi gyakorlat kerül kialakításra.
A szankciós intézkedésekről és az azokból fakadó kötelezettségekről részletesebb információt olvashat két csatolt mellékletünkből, amely egy részletes tájékoztató a rendeletről, valamint egy kockázatértékelési lap.
