„Acélimport az EU-ban: aktuális előírások szakértői szemmel” webinár

2026. július 1-jétől új uniós szabályok érintik az acéltermékek importját, miközben továbbra is kiemelt figyelmet igényel az áruosztályozás, az Oroszországgal szembeni szankciók alkalmazása és a CBAM-kötelezettségek teljesítése.
Webinárunkon gyakorlati szemlélettel mutatjuk be, mire kell figyelniük azoknak a vállalatoknak, amelyek vas- és acéltermékek behozatalával, kereskedelmével vagy vámkezelésével foglalkoznak.

Időpont: 
2026. július 29. szerda 10:00-11:00

Helyszín: Online Zoom 

Előadó: Dr. Sábián Zsolt, vámszakmai igazgatóhelyettes, Ghibli Cégcsoport
Korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vám Főosztályának főosztályvezető-helyettese és pénzügyőr ezredese.

A rendezvényen való részvétel díjmentes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött.

Az eseményen csak gyártó/termelő cégek logisztikai szakemberei vehetnek részt!

Regisztráció az eseményre

Részvételi feltételek:

A webináron való részvétel ingyenes, de csak gyártó/termelő cégek logisztikai szakembereinek biztosított!

A jelentkezésre 2026. július 24. péntekig van lehetőség.

A webináron csak regisztrált résztvevők vehetnek részt.

Programajánló: a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara logisztikai tanulmányútja Hamburgba

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a Hamburgi Kereskedelmi Kamarával együttműködve háromnapos tanulmányutat szervez Hamburgba 2026. június 1-3. között logisztika témában. A tanulmányút az intermodális szállítmányozás és az intralogisztika legaktuálisabb gyakorlati megoldásaira fókuszál.

A program középpontjában exkluzív szakmai céglátogatások állnak:

  • Hamburgi kikötő – CTA konténerterminál: betekintés Európa egyik legkorszerűbb, nagymértékben automatizált konténertermináljának működésébe
  • Still GmbH: innovatív, automatizált és fenntartható intralogisztikai rendszerek bemutatása
  • Amazon logisztikai központ: e-kereskedelmi fulfillment és disztribúciós folyamatok a gyakorlatban

A résztvevők átfogó képet kapnak Hamburg komplex logisztikai ökoszisztémájáról, különös tekintettel a kikötői, vasúti, közúti, légi és tengeri árufuvarozás integrált együttműködésére. A program lehetőséget kínál mind a szakmai ismeretek, mind a kapcsolati hálózat bővítésére.

Bővebb információ és jelentkezés:

Logisztikai tanulmányút Hamburgba – Fókuszban az intermodális szállítmányozás és az intralogisztika

Nincs profit, fogynak a fuvarozók!

Ismét romlottak a közúti fuvarozás gazdasági mutatói a harmadik negyedéves stabilizációt követően – derül ki a DigiLog Consulting stratégiai tanácsadócég által közzétett, 2025. IV. negyedéves Közúti Fuvarozási Árindex (KFX 2025 Q4) iparági elemzésből.

Infláció felett nőttek a költségek, miközben visszaesett a hatékonyság

A nemzetközi fuvarozásban 8,8%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 8,6%-os összköltség-növekedést mért a DigiLog Consulting 2025 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb költségtétel szignifikáns növekedést mutatott: a gépjárművezetői bérek 6,2-7,7%-kal, az autópályadíjak 3,7-7,6%-kal, a járművek finanszírozási költsége 30,4-35,5%-kal, a lízingkamatok pedig 36,6-39,4%-kal nőttek, míg ezek ellensúlyozására az „egyéb” költségeket csupán 0,7-1,8%-kal tudták mérsékelni a fuvarozók.

Az iparág hatékonysági és termelékenységi mutatói tovább romlottak, még a gyenge előző évi bázishoz viszonyítva is. A nemzetközi területen 1,3%-kal, míg a belföldin 0,9%-kal romlott hatékonyság, ami szintén emelte az egy kilométerre jutó önköltséget. A jelenség hátterében a csökkenő árumennyiség, valamint a hazai utakon zajló felújítási és bővítési munkákkal járó országos torlódások állnak.

Csökkent az üzemanyagár támogató hatása és az erős forint sem segített

Az előző negyedévekben az önköltség csökkenéséhez jelentősen hozzájárult a gázolaj hazai árának 8%-ot is meghaladó visszaesése és a forint 3,3%-os gyengülése. (2024 azonos időszakához viszonyítva) A negyedik negyedévben azonban ezek a kedvező hatások mérséklődtek: az üzemanyag ára csupán 4%-kal volt olcsóbb, míg a forint már 5,1%-os erősödést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva.

 

Kevés a rakomány, nagy a konkurencia harc

A hazai GDP a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 0,5%-os növekedést mutatott a KSH adatai alapján a IV. negyedévben, az egy évvel korábbihoz képest. A teljes 2025-ös gazdasági teljesítmény 0,3%-os bővülést produkált 2024-hez képest. A közúti fuvarozás volumenének legnagyobb részét adó ipari termelés – ami a GDP közel 20-25%-át teszi ki – sajnos a negyedik negyedévben is gyengén teljesített (október: -3,2%; november: -5,5%; december: +1,8%, a nyers adatok alapján, az előző év azonos időszakához képest) pedig már a tavalyi bázis is nagyon alacsony volt. Bár decemberben megjelent egy pozitív érték, a negyedik negyedévben átlagosan közel 2,3%-kal, 2025 egészében pedig 3,2%-kal csökkent az ipari termelés volumene, ami a szállítandó áruk mennyiségének csökkenését is maga után vonta. Különösen nagy visszaesést mutat az elektromos berendezések gyártása (elektromos motorok és Li-ion-akkumulátorok), valamint a járműgyártás.

A schengeni bővítés miatt tovább nőtt a nyomás a román fuvarozók részéről, akik a korábbinál is nagyobb számban jelentek meg a magyar belföldi és a nemzetközi fuvarpiacon, ezzel is növelve a többletkapacitást és az árversenyt.

 

Nincs profit, fogynak a fuvarozók

Az előző év azonos időszakához képest a nemzetközi fuvarozásban 3,6%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 5,4%-os díjemelkedést mért a DigiLog Consulting 2025 IV. negyedévében. A sikeres áremelések ellenére sem tudták maradéktalanul áthárítani a 8,8, illetve 8,6%-os költségemelkedést a fuvarozók az október december közötti időszakban. A nemzetközi fuvarozás esetében 5,1%-os, a belföldinél pedig további 3,2%-os díjemelés kellett volna a költségek teljes kompenzálásához. Az szállítandó volumenek alacsony szintje miatt jelentkező kapacitásfelesleg nem tett lehetővé ekkora áremelést, így a közúti iparág ebben a negyedévben sem tudott profitot realizálni (iparági átlagban). Ezzel már a kilencedi egymást követő negyedévben hiányzik a nyereség a szektorból, ami szükségszerűen maga után vonja a beruházások elmaradását, a kapacitások csökkentését és a vállalkozások számának visszaesését.

2025.12.31-én 11.745 fuvarozó vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon, ami 314-el kevesebb, mint egyévvel korábban és 1.452-vel (-11%) marad el a 2021-es csúcstól.

 

Mire számíthat az iparág 2026-ban? Útdíj sokk a láthatáron!

Az elemzői konszenzus szerint a hazai GDP 1-2%-kal is emelkedhet, de az ipari termelés lényeges javulásával nem számolhatunk 2026-ban, így a fuvarozási szolgáltatások iránti keresletben sem várhatunk érdemi emelkedést. Idén a költségek újabb extrém emelkedése prognosztizálható, mivel az üzemanyagárak csökkenése megállt, a forint tovább erősödött, a költségek többsége továbbra is infláció felett drágul, a hazai útdíjak várható brutális emelkedése pedig messze az infláció fölé fogja emelni az önköltség növekedését. A fuvardíjak emelkedése a gyenge kereslet ellenére is folytatódhat, mivel a költségnövekedés emelési kényszerben tartja a fuvarozókat, de mértéke alacsonyabb lehet. A közúti szektor profitszintje így idén is alacsony, akár negatív is maradhat, ami a járművek és a vállalkozások számának további csökkenését valószínűsítik.

 

 

A DigiLog Consulting a jövőben is negyedévente teszi közzé a Közúti Fuvarozási Árindexet, hogy a fuvarozási piac valamennyi szereplőjét segítse eligazodni ebben a rendkívül turbulens gazdasági környezetben.

„Köszönhetően az objektív eredménynek és a részletes elemzéseknek, ma már széles körben használják az indexet megbízók, fuvarozók és szállítmányozók egyaránt, hogy fair és fenntartható megállapodásokat köthessenek” – áll a DigiLog Consulting sajtóközleményében.

Mire számítsunk a logisztikában 2026-ban? konferencia összefoglaló

A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja évindító szakmai konferenciát tartott, amelynek fókuszában az ágazat előtt álló kihívások álltak. A rendezvényen résztvevők megismerhették, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a következő időszakban az ellátási láncok működését és a logisztikai döntéseket.

Mire számítsunk a logisztikában?

A logisztikai ágazat szereplői számára egyre nehezebb eligazodni a gyorsan változó gazdasági és szabályozási környezetben. Az ellátási láncokat érintő költségtényezők, a nemzetközi kereskedelem alakulása, valamint a közlekedési és szállítmányozási piac folyamatos átalakulása egyaránt kihívást jelent a vállalatok számára. Ezek a tényezők már rövid távon is stratégiai döntéseket követelnek. E kihívásokra keresett választ a „Mire számítsunk a logisztikában 2026-ban?” című szakmai konferencia.

A konferencia résztvevőit Szabó Zoltán, az NLV Klub elnöke köszöntötte, amit rendkívül informatív és érdekes előadások követtek.

Geopolitikai forgatókönyvek a logisztikában

A globális környezet 2026-ra továbbra is rendkívül bizonytalan marad, ami közvetetten a gazdasági szereplőket és az ellátási láncokat is érinti. A világpolitikai folyamatokat néhány meghatározó vezető (Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping) döntései alakítják, miközben a nagyhatalmak közötti bizalom látványosan meggyengült. Ez a helyzet önmagában is fokozza a kiszámíthatatlanságot, és növeli az előre nem látható, nagy hatású események kockázatát – hívta fel a figyelmet Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. Az előadás logisztikai szempontból is releváns pontja Grönland és a sarkvidéki térség felértékelődése volt. Az északi tengeri útvonalak a jövőben akár 10–15 nappal is lerövidíthetik az Európa és Ázsia közötti szállítást, miközben a globális bizonytalanság miatt stratégiai jelentőségük is nő.

Gyenge növekedés és óvatos vállalati magatartás

A 2026-os gazdasági környezetet továbbra is gyenge növekedés és óvatos vállalati magatartás jellemzi, különösen Európában. Az ipari teljesítmény – elsősorban Németországban – a magas energiaköltségek, a gyenge termelékenység és a visszafogott beruházások miatt nem képes érdemben kilábalni a több éve tartó ipari visszaesésből. Ezek a tényezők pedig tartósan rontják a versenyképességet. Magyarországon a fogyasztás átmeneti élénkülése ellenére a bizonytalanság fennmarad, ami a vállalatok döntéseit is óvatossá teszi – ismertette előadásában Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A légi áruszállítás felértékelődése ellátási zavarok idején

A légi áruszállítás szerepe különösen akkor erősödik fel, amikor a globális logisztikai láncok egyéb elemei akadoznak. Válsághelyzetekben (például tengeri vagy vasúti fennakadások idején) gyakran ez az egyetlen mód, amellyel egy gyártási folyamat vagy az ellátás még megmenthető – emelte ki Kossuth József, a Budapest Airport Zrt. cargo igazgatója. Ugyanakkor a légi szállítás hosszú távon akkor működhet jól, ha van gazdasági növekedés, kereskedelem és megfelelő árualap. A világ légiáru-volumenének ugyan mindössze mintegy egy százaléka mozog a levegőben, értékét tekintve a globális kereskedelem közel harmadát képviseli – elsősorban az elektronikai, gyógyszeripari és e-kereskedelmi szegmensben. Budapest az elmúlt években regionális légiáru-elosztó központtá vált, folyamatos infrastruktúra-fejlesztésekkel és bővülő nemzetközi kapcsolatokkal.

Közös adatnyelv nélkül nincs hatékony logisztika

A kereskedelem és a logisztika hatékonyságát napjainkban egyre inkább az adatok minősége és az együttműködés szintje határozza meg. Az eltérő termékadat-formátumok, a nem egységes logisztikai címkézés és az informatikai rendszerek közötti szakadék mind lassítják az ellátási lánc működését, miközben növelik a hibák és az ismételt munkavégzés számát – mutatott rá Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. szektormenedzsment igazgatója. A szabványosított adatcsere, a digitális megoldások és a közös értelmezési keretek ugyanakkor jelentős hatékonyságjavulást hozhatnak az áruátvételtől kezdve, a nyomon követésig – különösen a szigorodó szabályozási és fenntarthatósági elvárások mellett.

Adókockázatok a logisztikában

A logisztikai folyamatokban felmerülő adókockázatok sok esetben nem az adómértékekből, hanem az adminisztrációból és a bizonyíthatóságból fakadnak. A kiszállítások igazolása, a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások, valamint a csomagolóanyagok és raklapok kezelése mind olyan területek, ahol egy-egy hiányzó dokumentum vagy rosszul kezelt folyamat komoly adókövetkezményekkel járhat – hívta fel a figyelmet Szadai András, a WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. üzletágvezetője. A digitalizált igazolások, a piaci ár elvének következetes alkalmazása és az EPR-kötelezettségek tudatos kezelése ma már alapfeltétele a kockázatok csökkentésének a logisztikában.

Ezek a trendek alakítják a logisztikát és a konténerhajózást

A globális ellátási láncok kiszámíthatósága csökkent. 2026-ban már nem az a fő kérdés, hogy késik-e egy szállítmány, hanem sokkal inkább az, hogy mennyit. A tranzitidőket egyszerre befolyásolja a kikötői zsúfoltság, a konténerkapacitás alakulása, az időjárási szélsőségek, a vám és dokumentációs fennakadások, valamint a geopolitikai kockázatok – mutatott rá előadásában Nagy-Kovács Noémi, a COSCO Shipping Lines kereskedelmi menedzsere. A Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonal körüli bizonytalanság, az alternatív tengeri és vasúti folyosók eltérő kockázatai, valamint a vasúti infrastruktúra terheltsége miatt a tervezés egyre inkább forgatókönyv-alapú megközelítést igényel. A következő időszakban a rugalmasság, az alternatív útvonalak előkészítése és a kapacitások tudatos kezelése válik a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé.

Vezetői minimumok a kiberbiztonsági megfeleléshez

A kiberbiztonság napjainkra egyértelműen üzleti és működési kockázattá vált, amely közvetlen hatást gyakorol a logisztikai működés biztonságára. A támadások egyre ritkábban technikai „feltörések”, sokkal inkább emberi hibákra, megtévesztésre és beszállítói kapcsolatokra épülnek – hangsúlyozta Balogh Zoltán, az RSM Hungary Könyvvizsgáló Zrt. senior IT audit menedzsere. A NIS2 irányelv és az AI Act kapcsán kiemelte, hogy a megfelelés nem dokumentumok meglétét, hanem működő, bizonyítható rendszert jelent, ahol a gyors észlelés és reagálás kulcskérdés. A mesterséges intelligencia használata új hatékonyságot hoz, ugyanakkor adatkezelési, döntési és reputációs kockázatokat is hordoz magában, amelyek kezeléséhez világos szabályokra, felelősségi körökre és tudatos munkavállalókra van szükség.

A magyar vasúti árufuvarozás kilátásai

A magyar vasúti árufuvarozás 2026-ban továbbra is erősen kettős képet mutat: miközben egyes ipari beruházások és nemzetközi tranzitfolyosók lehetőségeket kínálnak, a pályafelújítások, kapacitáskorlátok és az egyeskocsi-fuvarozás visszaszorulása komoly bizonytalanságot jelentenek. A piac alkalmazkodóképessége egyre inkább projektszintű megoldásokon, rugalmas útvonalválasztáson és a közúti és vasúti kombinációkon múlik – tájékoztatta a hallgatóságot Márta Gábor, a Ghibli Cégcsoport vasúti szállítmányozási igazgatója. A vasút szerepe hosszabb távon csak akkor erősödhet, ha a beruházások ütemezése, az infrastruktúra elérhetősége és a piaci igények jobban összehangolhatók.

Új szakasz előtt állhat a hazai ipari és logisztikai ingatlanpiac

A magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac 2026-ra új szakaszba lép, a korábbi gyors bővülést ugyanis mérsékeltebb kereslet és növekvő üresedési ráta válthatja fel. A döntések súlypontja egyre inkább a lokációra, a rugalmasságra és az üzemeltetési költségekre helyeződik, miközben a bérlők oldaláról az ESG-szempontok és a digitalizált működés alapelvárássá válnak – mutatott rá Bántó Ruben. A Weerts Logistics Park Hungary értékesítési vezetője kiemelte, hogy a logisztikai szereplők számára a következő években a megfelelő infrastruktúra biztosítása nemcsak kapacitáskérdés, hanem munkaerő-, energia- és hatékonysági kockázatok kezelése is. Ez pedig hosszabb távú, tudatos tervezést igényel.

Az export-import forgalom a karbonvám és a szankciók tűzvonalában

Az import- és exportfolyamatok 2026-tól új kockázati szintre lépnek, ahol a vámkezelés már nemcsak adminisztratív, hanem üzletmeneti kérdés is. A karbonvám (CBAM) bevezetése, valamint az egyre szigorúbb uniós szankciós szabályok miatt egy hiányzó engedély, igazolás vagy szerződéses záradék akár a szabad forgalomba bocsátás ellehetetlenülését is okozhatja – tájékoztatta a vendégeket dr. Sábián Zsolt, a Ghibli Cégcsoport vámszakmai igazgatóhelyettese. Az importnál az alapanyag-származás, az exportnál pedig a kötelező kockázatkezelés és az újrakivitelt tiltó záradékok váltak kulcskérdéssé, amelyek nélkül a logisztikai lánc könnyen megszakadhat.

A konferencián utolsó előadóként Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető-főtitkára a közúti fuvarozási ágazat jelenlegi helyzetét és a továbblépés lehetséges irányait állította a középpontba. Az előadás a szektor előtt álló kihívásokra reflektált, illeszkedve ahhoz az átfogó kockázati és alkalmazkodási környezethez, amely a konferencia egészének központi témáját adta.

Az NLV Klub konferenciája is jól szemléltette, hogy a logisztikai döntések összetettebb környezetben születnek. A geopolitikai, a gazdasági és a szabályozási bizonytalanságok közepette az ellátási láncok működtetésében a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség és a tudatos kockázatkezelés válik meghatározóvá.

Mire számítsunk a logisztikában 2026-ban? konferencia

MIRE SZÁMÍTSUNK A LOGISZTIKÁBAN 2026-BAN? KONFERENCIA

AZ NLV KLUB ÉS A CHINACHAM HUNGARY SZERVEZÉSÉBEN

Időpont: 
2026. január 22. 8:30-15:30

Helyszín: China Mart – 1152 Budapest Szentmihályi út 171. /Experience Center Konferenciaterem – IV. emelet

Világpolitika 2026 USA-Kína-Oroszország-EU – Háborús konfliktusok kockázatai – Gazdasági aktualitások 2026-ban –  Logisztikát érintő legfontosabb változások – Vámjogszabály változások, aktualitások – ÁFA és Adóváltozások – Hogyan alakulnak a közúti, légi, hajózási és vasúti költségek 2026-ban

Trendek, változások, újdonságok melyeket minden szakembernek ismernie kell!

Az esemény moderátora:
Köböl Anita

 

Regisztráció az eseményre

Részletes program

8:30-9:00
Regisztráció
8:30-9:00
9:00-9:40
2026 geopolitikai forgatókönyvei

Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő

9:00-9:40
9:40-10:10
Gazdasági kilátások 2026 elején

Török Zoltán, vezető elemző, Raiffeisen Bank

9:40-10:10
10:10-10:30
Légiáru szállítmányozási körkép

Kossuth József, cargo igazgató, Budapest Airport Zrt.

10:10-10:30
10:30-11:00
Kávészünet
10:30-11:00
11:00–11:20
Külön utakon vagy közös nyelven? – Hatékonyság a kereskedelemben és a logisztikában

Krázli Zoltán, szektormenedzsment igazgató, GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.

11:00–11:20
11:20-11:40
Raklapnyi szabály, tonnányi felelősség: Adókockázatok a logisztikában

Szadai András, Üzletágvezető partner - Adótanácsadás, WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft.

11:20-11:40
11:40-12:00
Trendek, amelyek 2026-ban alakítják a logisztikát és konténerhajózást

Nagy-Kovács Noémi, Sales Manager, COSCO SHIPPING Lines

11:40-12:00
12:00-12:30
NIS2 és AI 2026-ban: vezetői minimumok a kiberbiztonsági megfeleléshez

Balogh Zoltán, Senior IT audit manager, RSM Hungary Könyvvizsgáló Zrt.

12:00-12:30
12:30-12:50
Mit hozhat 2026 a magyar vasúti árufuvarozásban?

Márta Gábor, vasúti szállítmányozási igazgató, Ghibli Cégcsoport

12:30-12:50
12:50-13:45
Ebédszünet
12:50-13:45
13:45-14:15
Magyar ipari-logisztikai ingatlanpiac 2021–2030

Bántó Ruben, Head of Sales, Weerts Logistics Park Hungary

13:45-14:15
14:15–14:45
Az import–export forgalom a karbonvám (CBAM) és a szankciós rendelkezések tűzvonalában

Dr. Sábián Zsolt, vámszakmai igazgatóhelyettes, Ghibli Cégcsoport

14:15–14:45
14:45–15:15
Kátyúban a közúti fuvarozás! Hogyan tovább?

Lajkó Ferenc, ügyvezető-főtitkár, NiT Hungary

14:45–15:15

Az esemény  támogatói

A programváltozás jogát fenntartják a szervezők.

Részvételi feltételek:

A regisztrációt kizárólag gyártó/termelő nagyvállalatok logisztikai, beszerzési, ellátási lánc és raktározási vezetői számára biztosítjuk.

A jelentkezésre 2026. január 20-ig van lehetőség.

Megrendelő kötelezettséget vállal a jelentkezéssel, hogy a részvételi díj számláját banki átutalással határidőre kiegyenlíti.

A konferencián való részvétel feltétele a részvételi díj befizetése. A rendezvényen csak azok a vendégek vehetnek részt, akik regisztráltak a rendezvényre, a részvételi díjat előzetesen megfizették.

A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata. A részvételi díjról kiállított számla minden esetben külön fogja tartalmazni a természetbeni juttatások mértékét.

A helyszínen felügyelet nélkül hagyott értéktárgyakért a szervezők felelősséget nem vállalnak. Az esemény sajtó nyilvános, a helyszínen készülő fotókat a szervező korlátozás nélkül felhasználhatja. A megrendelő tudomásul veszi, hogy a jelentkezés megküldésével a fenti feltételeket elfogadja.

A fenti feltüntetett részvételi díjak nem tartalmazzák az Áfát.

A részvételről szóló számlát emailben juttatjuk el a résztvevőknek. 

Jelentkezésével elfogadja, hogy a regisztrációkor megadott neve, cégneve és beosztása a regisztrált résztvevők számára láthatóvá váljon. A megrendelő tudomásul veszi, hogy a jelentkezés megküldésével a fenti feltételeket elfogadja.

Lemondási feltételek:

A megrendelések módosítását vagy lemondását írásban (e-mailben, vagy levélben) kell jelezni. A visszatérítés mértéke 2026. január 16. előtt beérkező lemondások vagy módosítások esetén 80%. A lemondási határidőt követően beérkezett regisztrációkat a rendezvény közelsége miatt visszamondani nem lehet, illetve visszatérítésre nincs mód. Amennyiben a résztvevő nem jelenik meg a rendezvényen, a részvételi díjat nem áll módunkban visszafizetni, illetve a részvételi díjra vonatkozó követelésünk érvényesítésétől eltekinteni. A szervezők helyettesítő személyt elfogadnak a jelentkezési határidő lejárta után is, a helyettesítő személy adatait e-mailben szükséges elküldeni a szervezők számára.

Adatkezelési tájékoztató (https://docs.google.com/document/d/1LXzYg3UmZeUS7QQGU9rWm819BEbxVSt2/edit?usp=sharing&ouid=107762984559753986893&rtpof=true&sd=true

Tájékoztatjuk, hogy a rendezvényen a rendezvény szervezője kamera- és fényképfelvételeket készít, amely felvételeken a rendezvény előadói felismerhetőek lehetnek. A fényképeket a rendezvény szervezője online és elektronikus felületeken elektronikusan, valamint székhelyén papíralapon a marketingtevékenysége során közzéteszi, de direkt reklámcélból nem használja fel. Jelen rendezvényen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. §-a szerint „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges”. Azzal, hogy jelen tájékoztatás ismeretében a rendezvény területére belép, ráutaló magatartással hozzájárul a fentiekhez.

A regisztrációval a résztvevő tudomásul veszi és elfogadja a fenti feltételeket.

Inflációt meghaladó mértékben nőttek a fuvarozás költségei

Lényegesen meghaladta a hazai inflációt a közúti fuvarozási költségek emelkedése – derül ki a DigiLog Consulting stratégiai tanácsadócég által közzétett, 2025. III. negyedéves Közúti Fuvarozási Árindex (KFX 2025 Q3) iparági elemzésből.

Több költségtényező is jelentősen megemelkedett, miközben a hatékonyság visszaesett

A nemzetközi fuvarozásban 6,2%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 7,9%-os összköltség-növekedést mért a DigiLog Consulting 2025 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb költségtétel szignifikáns növekedést mutatott: a gépjárművezetői bérek 7,9–9,2%-kal, az autópályadíjak 5,8–6,1%-kal, a járművek finanszírozási költsége 12,2–15,6%-kal, a lízingkamatok pedig 25–34%-kal nőttek, míg az „egyéb” költségeket csupán 1–2%-kal tudták mérsékelni a fuvarozók.

Az iparág hatékonysági és termelékenységi mutatói jelentősen romlottak, még a gyenge előző évi bázishoz viszonyítva is. Az előző évhez képest a járművek futásteljesítménye 1,8–2,4%-kal esett vissza, miközben az üres futások aránya 1,2–1,6%-os emelkedést mutatott, ami szintén emelte az egy kilométerre jutó önköltséget. A jelenség hátterében a csökkenő árumennyiség, valamint a hazai utakon zajló felújítási és bővítési munkákkal járó országos torlódások állnak.

A külső tényezők már nem tompították az önköltség emelkedését

Az előző negyedévben (2025 Q2) az önköltség csökkenéséhez jelentősen hozzájárult a gázolaj hazai árának 8%-ot meghaladó visszaesése és a forint 3,3%-os gyengülése. A harmadik negyedévben azonban ezek a kedvező hatások mérséklődtek: az üzemanyag ára mindössze közel 3%-kal csökkent, míg a forint „csupán” 0,4%-kal volt gyengébb az előző év azonos időszakához viszonyítva.

 

Kevesebb áru, élesedő verseny

A hazai GDP a nyers, valamint a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint is 0,6%-os növekedést mutatott a KSH adatai alapján a III. negyedévben. Ez önmagában akár jó jel is lehetne a korábbi gyenge értékekhez viszonyítva, de a GDP közel 60%-át a szolgáltatások adják, ahol nem sok szállítási igény jelentkezik. A fennmaradó 40%-on az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelés osztozik. A közúti fuvarozás volumenének legnagyobb részét adó ipari termelés – ami a GDP közel 25%-át teszi ki – sajnos a harmadik negyedévben is gyengén teljesített éves összehasonlításban (július: -1,2%; augusztus: -7,4%; szeptember: +1,3%, a nyers adatok alapján, az előző év azonos időszakához képest) pedig már a tavalyi bázis is nagyon alacsony volt. Bár szeptemberben megjelent egy pozitív érték is, a harmadik negyedévben átlagosan közel 2,5%-kal csökkent az ipari termelés volumene, ami a szállítandó áruk mennyiségének csökkenését is maga után vonta. Különösen nagy visszaesést mutat az elektromos berendezések gyártása (elektromos motorok és Li-ion-akkumulátorok), valamint a járműgyártás.

A schengeni nyitás miatt jelentősen nőtt a nyomás a román fuvarozók részéről, akik a korábbinál is nagyobb számban jelentek meg a magyar belföldi és a nemzetközi fuvarpiacon, ezzel is növelve a többletkapacitást és az árversenyt.

 

A költségek nagyobb mértékben emelkedtek, mint a fuvardíjak

Az előző év azonos időszakához képest a nemzetközi fuvarozásban 4,3%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 6,3%-os díjemelkedést mért a DigiLog Consulting 2025 III. negyedévében. A sikeres áremelések ellenére sem tudták maradéktalanul áthárítani a 6,2, illetve 7,9%-os költségemelkedést a fuvarozók a július és szeptember közötti időszakban. A nemzetközi fuvarozás esetében 1,9%-os, a belföldinél pedig további 1,5%-os díjemelés kellett volna a költségek teljes kompenzálásához. Az árumennyiség további csökkenése miatt kialakult kapacitástöbblet nem tett lehetővé ekkora emelést, így a közúti iparág ebben a negyedévben sem tudott profitot realizálni (iparági átlagban). Ezzel már a nyolcadik egymást követő negyedévben hiányzik a nyereség a szektorból, ami szükségszerűen maga után vonja a beruházások elmaradását, a kapacitások csökkentését és a vállalkozások számának visszaesését.

 

Mit hozhat az év vége?

Az általános elemzői konszenzus szerint a makrogazdasági környezet lényeges javulásával már nem számolhatunk az év hátralévő részében, így a fuvarozási szolgáltatások iránti keresletben sem várhatunk érdemi emelkedést az év végén szokásos szezonális fellendülésen túl. Idén a költségek infláció feletti, 6–8%-os emelkedése prognosztizálható, mivel az üzemanyagárak csökkenése megállt, a forint pedig tovább erősödött, miközben a költségek többsége továbbra is infláció felett drágul. A fuvardíjak enyhe növekedése a gyenge kereslet ellenére is folytatódhat, mivel a költségnövekedés emelési kényszerben tartja a fuvarozókat. A közúti szektor profitszintje az év végén is alacsony maradhat, ami a kapacitások és a fuvarozók számának további csökkenését vetíti előre.

 

 

A DigiLog Consulting a jövőben is negyedévente teszi közzé a Közúti Fuvarozási Árindexet, hogy a fuvarozási piac valamennyi szereplőjét segítse eligazodni ebben a rendkívül turbulens gazdasági környezetben.

„Köszönhetően az objektív eredménynek és a részletes elemzéseknek, ma már széles körben használják az indexet megbízók, fuvarozók és szállítmányozók egyaránt, hogy fair és fenntartható megállapodásokat köthessenek” – áll a DigiLog Consulting sajtóközleményében.

Miért fontos a logisztikai központok közelsége az autópályákhoz és a repülőtérhez?

Egy logisztikai központ nem egyszerűen csak egy raktárépület, hanem egy stratégiai helyszín, mely meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud lebonyolódni az áruszállítás. Ezért az elhelyezkedésének kiemelt jelentősége van. Az autópályák, repülőterek vagy vasúti csomópontok közelsége megfelelő helyszínnek bizonyulnak.

A logisztikai központok sikere nemcsak a raktár nagyságán, felszereltségén és a nyújtott szolgáltatásokon múlik. Ahhoz, hogy az igényeket a legkomplexebb módon ki tudják elégíteni, fontos, hogy hol helyezkednek el. Emellett a telephely kiválasztása során több tényezőt is figyelembe kell venni, hogy hosszú távon is versenyképes működést biztosítson.

Milyen tényezők határozzák meg a logisztikai központ helyszínválasztását?

A megfelelő lokáció kiválasztását többek között három jelentős szempont befolyásolja:

  • a közlekedési infrastruktúra
  • a munkaerőpiaci szempontok
  • valamint az ipari parkok és gazdasági övezetek.

A közlekedési infrastruktúra azért fontos tényező, mert egy logisztikai központ elérhetősége kétség kívül az egyik legmeghatározóbb a hatékony és gyors logisztikai szolgáltatás nyújtása érdekében. Az autópályák, vasútvonalak és repülőterek közelsége gyors kapcsolatot teremt a belföldi és nemzetközi piacok felé, valamint lehetővé teszik a nagy volumenű és költséghatékony áruszállítást akár belföldre, akár külföldre egyaránt.

Magyarországon ezért is épült sok logisztikai park az autópályák mellett. Jó példa erre a Ghibli Kft., amely a CTPark Vecsés logisztikai parkban 19 200 m²-es raktárral rendelkezik, közvetlenül az M0-ás mellett, valamint a BUD Cargo City területén további 10 000 m²-es légi áruraktárral. Ez a stratégiai elhelyezkedés lehetővé teszi, hogy a vállalat minden légi árutípust kezelni tudjon, és napi szinten több mint 500 000 darab vámkezelést végezzen, biztosítva ezzel a gyors és hatékony logisztikai folyamatokat belföldön és nemzetközi szinten is.

Nem elhanyagolható szempont a szakképzett munkaerő sem, mely a logisztikai központ motorja. Ezért is fontos, hogy ne csak elérhető legyen a megfelelő dolgozói utánpótlás, de a munkavállalóknak a mindennapi munkába járás se okozzon problémát.

Végül, de nem utolsó sorban az ipari parkok és gazdasági övezetek sem véletlenül számítanak döntő tényezőnek. Tekintve az infrastruktúrát, a szinergiát vagy a közös szolgáltatásokat, ezek mind hozzájárulnak egy logisztikai központ hatékony működéséhez.

Miért kifejezetten fontos az autópálya és a repülőtér egy logisztikai központ szempontjából?

Feljebb pár szóban már említettük ezen lokációk előnyét, de nézzük meg most kicsit mélyebben, miért is van akkora jelentőségük.

Az autópályák biztosítják, hogy a raktárból az áru gyorsan elérjen az ország bármely pontjára, sőt, akár határon túli célállomásokra is. Hiszen a jól kiépített gyorsforgalmi útvonalak rövidebb szállítási időt és kevesebb munkaórát jelentenek, ami idő-, üzemanyag- és költségmegtakarítást eredményez.

Ezen kívül nő a kiszállítások megbízhatósága is, mivel a folyamatosan karbantartott útvonalakon kevesebb a késési kockázat és a szállítmányok sérülésveszélye. Hiszen csak gondoljunk egy logisztikai központra, ami távol esik az autópályától. A fuvarozóknak különböző kanyargós, kátyús utakkal torlódásokkal és sebességkorlátozásokkal kell megküzdeniük a szállítás során. Ez komoly kihívásokat okoz a hatékonyságban.

Magyarországon például az M0 körgyűrű és a sugárirányú autópályák közelsége szinte alapkövetelmény a modern logisztikai központoknál.

A repülőtér közelsége különösen a nemzetközi szállítmányok és a gyorsan forgó, magas értékű áruk esetében jelent stratégiai előnyt. Egy jól megközelíthető repülőtér lehetővé teszi, hogy a raktárból az áru perceken belül légi szállítmányozási útvonalon haladjon tovább a célállomás felé. Így csökkentve a földi transzferidőt, a késéseket és a vámkezeléssel járó akadályokat.

Ez egy remek lehetőség különösen a modern kereskedelemben, ahol a vevők gyors szállításra tartanak igényt, és a késés közvetlen pénzügyi veszteséget jelenthet.

Emellett a repülőtér biztosítja az intermodális, azaz a kombinált légi és közúti szállítási lehetőséget, amely növeli a logisztikai központ rugalmasságát és kapacitáskihasználtságát.

A Debreceni Nemzetközi Repülőtér például ideális lokációt biztosít, mivel gyors és biztonságos szállítási lehetőséget kínál mind hazai, mind nemzetközi szinten.

Ghibli logisztikai központja ezért is helyezkedik el a Debreceni Nemzetközi Repülőtér közvetlen közelében, ami által biztosítani tudják, hogy az áruk perceken belül légi vagy közúti szállításra kerüljenek, gyorsan eljussanak a hazai piacokra, valamint a nemzetközi célállomásokra, miközben a szállítási folyamat biztonságos és ellenőrizhető marad.

Szigorú exportőri kötelezettség az EU szankciós rendszerében

2024 decemberétől az EU exportőreinek új szabályoknak kell megfelelniük az exportőri kötelezettség miatt. Bizonyos „közös magas prioritású termékek” esetében kockázatértékelést kell készíteniük, ha a kivitel nem közvetlenül Oroszországba vagy Belaruszba, hanem más harmadik országba irányul. Az előírás jelentős változást hoz a külkereskedelemben, amelyre minden exportőrnek fel kell készülnie.

Az exportőröket érintő EU szankciós rendszere folyamatosan bővül, és a 2024–2025-ös új előírások különösen nagy figyelmet igényelnek. A „közös magas prioritású termékek” esetében most már nem elég a vevő közvetlen helyét ismerni, a teljes szállítmányozási láncot át kell tekinteni.

Pontosan miről szól az exportőri kötelezettséget érintő új rendelet?

Az Európai Unió 2024 decemberétől szigorította az Oroszország és Belarusz elleni szankciókat, amelyek kifejezetten érintik az exportőröket. Az ún. „közös magas prioritású termékek” – mint például szerszámgépek, csapágyak, kondenzátorok vagy nyomtatott áramkörök – kivitele esetén az exportőrnek kötelező kockázatértékelést kell készítenie, amennyiben az árut harmadik országba szállítja. Ez alól csak néhány nevesített partnerország, például az Egyesült Államok, Japán vagy Dél-Korea jelent kivételt.

Az exportőri kötelezettség célja a szankciók kijátszásának megelőzése és az export ellenőrizhetőségének erősítése. Vagyis annak felmérése, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy a szállítmány közvetett úton mégis Oroszországba vagy Belaruszba kerül.

A kockázatértékelés kötelezővé tételével az exportőröknek felelősséget kell vállalniuk azért, hogy üzleti partnereik és az ellátási lánc átláthatóak legyenek. Mivel a rendelet minden tagállamban egységesen alkalmazandó, így nem maradhatnak „kiskapuk” az egyes országok között.

Ez az előírás az EU Tanácsának 833/2014/EU rendeletének legújabb módosításához kapcsolódik, amelyet a hivatalos közlönyben 2024 decemberében tettek közzé, és amelynek hatálya alá a KKV-któl kezdve egészen a multinacionális vállalatokig minden exportőr tartozik.

Mit jelent az exportőri kötelezettség a gyakorlatban?

Ahogy már említettük, az új szabályozás értelmében az exportőröknek kötelező kockázatértékelést kell készíteniük minden olyan szállításnál, ahol a végső célország nem az Európai Unió, és nem is az engedélyezett partnerországok egyike. Ezzel a szigorítással az EU biztosítja a cégek felelősségvállalását az ellátási lánc átláthatóságáért.

Ebből kifolyólag a vállalatoknak meg kell vizsgálniuk, hogy:

  • ki a címzett
  • ki a végfelhasználó
  • mi a termék végfelhasználási módja
  • mi a célország, tehát, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az áru közvetett úton Oroszországba vagy Belaruszba kerül.

A kockázatértékelést dokumentált formában kell elkészíteni, és megőrzési kötelezettség is vonatkozik rá. A hatóságok ugyanis utólag is ellenőrizhetik, hogy az exportőr eleget tett-e a szabályoknak.

Ez az exportőri kötelezettség nemcsak egy plusz munkát akar jelenteni, hanem egyrészt bizonyítja a cég megfelelését, másrészt csökkenti annak kockázatát, hogy a vállalat – akár akaratlanul is – megsértse az uniós szankciókat, ami súlyos bírságokkal és akár üzleti lehetőségek elvesztésével járhatna.

A vállalatoknak alaposan utána kell járniuk a vevő hitelességének, ellenőrizniük kell a logisztikai útvonalat, illetve felmérni, hogy a termék jellege miatt mennyire valószínű a szankciók kijátszása. Ezzel egy tudatosabb és átláthatóbb kereskedelmi gyakorlat kerül kialakításra.

A szankciós intézkedésekről és az azokból fakadó kötelezettségekről részletesebb információt olvashat két csatolt mellékletünkből, amely egy részletes tájékoztató a rendeletről, valamint egy kockázatértékelési lap.

NLV KLUB ÉVZÁRÓ RENDEZVÉNY

A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubjának Évzáró Rendezvénye

Időpont: 
2025. december 4. 09:30 - 24:00
2025. december 4. 09:30 - 24:00

Helyszín: FLOW Hotel & Conference**** Inárcs

A tavalyi sikeres rendezvény után idén ismét egy egész napos eseményt szervezünk díjmentes részvételi feltételekkel, számos kiállítóval, szakmai előadásokkal, kerekasztal beszélgetéssel, gasztroesttel és meglepetés programokkal.

A szállás kedvezményes áron biztosított, amelyet önköltségen, egyénileg tudnak a résztvevők intézni.
A szobafoglalásokat a sales@flowhotel.hu email címre kell küldeni – „NLVKLUB2025.12.04.” megjegyzés feltüntetésével.

Standard egyágyas szoba – 37.000 Ft/szoba/éj; Standard kétágyas szoba 40.000 Ft/szoba/éj; Suite kétágyas szoba 46.000 Ft/szoba/éj. A feltűntetett szobaár tartalmazza a pénteki reggeli költségét. Az IFA külön fizetendő, melynek mértéke 400 Ft/fő/éj.

A programokon való részvétel ingyenes, de csak az éves tagdíjat befizető NLV Klubtagok számára biztosított.

Regisztráció az eseményre

Részletes program

9:30-10:00
Regisztráció
9:30-10:00
10:00-10:05
Megnyitó
Szabó Zoltán, NLV Klub elnök
10:00-10:05
10:05-11:00
Világrendek kereszttüzében – gazdasági és biztonságpolitikai kihívások
Dr. Kozák Ákos, gazdaságpolitikai szakértő, Egyensúly Intézet
Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő
Dr. Pogátsa Zoltán, közgazdász és szociológus
Moderátor: Krizsó Szilvia
10:05-11:00
11:00-11:30
Kávészünet
11:00-11:30
11:30-11:50
„Az eszköz csak annyira hasznos, amennyire értjük, mire való.” - Thomas Edison
Autonóm robot, vagy Autostore a legjobb megoldás a raktáramba?
Rákos Szilárd, automatizációs igazgató, ZENIT Kft.
11:30-11:50
11:50-12:30
Gyártók és kereskedők párbeszéde: új kihívások az FMCG piacán
Aradi Nóra, Senior Customer Solution Manager, Danone Magyarország Kft.
Galántai György
ifj. Pál László, logisztikai igazgató, Dél-100 Kft.
Moderátor: Krizsó Szilvia
11:50-12:30
12:30-13:10
Sebességváltás előtt?! Autóipar 360°
Várkonyi Gábor, autópiaci szakértő
Barkó Gábor, Supply Chain vezető, Accell Hunland Kft.
Szabó Bálint, CEO, BDN Automotive
Imre Lajos, SCM igazgató, Continental Automotive Hungary Kft.
12:30-13:10
13:10-14:00
Ebéd
13:10-14:00
14:00-14:20
Stabilitás minden műszakban - megbízható IT-megoldások a logisztika szolgálatában
Győri Attila, Country Head, Asus Magyarország Kft.
14:00-14:20
14:20-14:40
IT fejlesztéssel Európába
Nyul Attila, Supply Chain Director, TMX Mobile Solution Kft.
14:20-14:40
14:40-15:10
Építőipar 2026: ESG kihívások és a nemzetközi verseny
Hadnagy Ernő, elnök, HAD Group
Németh László, vezérigazgató, Elsys Zrt.
Moderátor: Kincses Péter, Média Tagozat elnöke, ÉVOSZ
14:40-15:10
15:10-15:40
Kávészünet
15:10-15:40
15:40-16:00
A fizikai tér határainak átlépése virtuális eszközökkel, új és költséghatékony módon
Tóth Tas Péter, User Experience Creator, 3DIM.hu
15:40-16:00
16:00-17:00
Sikeres vállalkozók a Monarchia idején
Katona Csaba, történész
16:00-17:00
17:00-17:15
NLV Klub 2025-ös évértékelő
Szabó Zoltán - NLV Klub elnök
17:00-17:15
17:15-18:30
Networking
17:15-18:30
18:30-24:00
Gasztroest és meglepetés programok
18:30-24:00

Esemény  támogatói

Részvételi feltételek:

A programokon való részvétel ingyenes, de csak az éves tagdíjat befizető NLV Klubtagok számára biztosított.

A jelentkezésre 2025. november 28. péntekig van lehetőség.

A rendezvényen a regisztrált vendégek vehetnek részt.

Lemondási feltételek:

A megrendelések módosítását vagy lemondását írásban (e-mailben, vagy levélben) kell jelezni 2025. november 28. péntekig.
A lemondási határidőt követően beérkezett regisztrációkat visszamondani nem lehet. Amennyiben a határidőt követően érkezik a lemondási igény, abban az esetben a szervezők 49.900 Ft+áfa/fő díjat számláznak ki.

Adatkezelési tájékoztató:
https://docs.google.com/document/d/1tr-kzYsDz6q8Eo9SEWOyFX9-TyybaDX7/edit?usp=drive_link&ouid=109142929132989367545&rtpof=true&sd=true

Tájékoztatjuk, hogy a rendezvényen a rendezvény szervezője kamera- és fényképfelvételeket készít, amely felvételeken a rendezvény előadói felismerhetőek lehetnek. A fényképeket a rendezvény szervezője online és elektronikus felületeken elektronikusan, valamint székhelyén papíralapon a marketingtevékenysége során közzéteszi, de direkt reklámcélból nem használja fel. Jelen rendezvényen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. §-a szerint „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges”. Azzal, hogy jelen tájékoztatás ismeretében a rendezvény területére belép, ráutaló magatartással hozzájárul a fentiekhez.

A regisztrációval a résztvevő tudomásul veszi és elfogadja a fenti feltételeket.

Fogynak a fuvarozók, messze még a fellendülés!

Az alacsony kereslet és a megnövekedett költségek nehéz átháríthatósága miatt a közúti fuvarozás továbbra sem kifizetődő, ezért a vállalkozások száma a második negyedévben is csökkent – derül ki a DigiLog Consulting stratégiai tanácsadócég által közzétett, 2025. II. negyedéves Közúti Fuvarozási Árindex (KFX 2025 Q2) iparági elemzésből.

Külső tényezők segítették a költségek normalizálódását

A nemzetközi fuvarozásban 3,2%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 4,9%-os összköltség-növekedést mért a DigiLog Consulting 2025 II. negyedévében, az előző év azonos időszakához képest. Ezek az inflációközeli értékek lényegesen alacsonyabbak a 2024-ben tapasztalt kétszámjegyű drágulásnál, mivel idén már nem folytatódott az útdíjak extrém emelkedése, az alacsony üzemanyagár és a gyenge forint pedig támogatta a fuvarozók eredményét.

2024 II. negyedévéhez képest jelentősen javította az önköltséget a gázolaj hazai árának 8%-ot meghaladó csökkenése, ugyanakkor az összes többi költségtétel az infláció mértéke felett emelkedett: a gépjárművezetői bérek 5,9–6,5%-kal, az autópályadíjak 3,5–8,1%-kal, az amortizáció 23–34%-kal, a lízingkamatok pedig 15–29%-kal nőttek, míg az indirekt költségeket a fuvarozók 1–2%-kal tudták mérsékelni). A nemzetközi fuvarozóknál a forint 2024 második negyedévéhez viszonyított 3,3%-os gyengülése szintén javította a profitabilitást az első negyedévben.

Az árumennyiség alacsony szintje miatt az iparág hatékonysági és termelékenységi mutatói 2024 első negyedévéhez mérten visszaestek.

Az ipari termelés gyenge teljesítménye húzta vissza a fuvarozást

A hazai GDP a nyers adatok szerint 0,1%-os növekedést, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint pedig 0,2%-os bővülést mutatott a KSH adatai szerint a II. negyedévben.

A közúti fuvarozásnak fő árualapot biztosító gazdasági szegmensek közül kettő volumene bővült ugyan az előző év azonos időszakához képest, de a legnagyobb jelentőségű ismét visszaesett.

A belföldi fuvarozás volumenét adó kiskereskedelmi forgalom volumene további növekedést produkált az előző évhez képest (április: 4,9%; május: 2,1%; június: 3,0%, a naptárhatástól megtisztított adatok alapján). Az építőipar pozitív meglepetést okozott: hosszú gyengélkedés után végre növekedést mutatott (április: 6,8%; május: 2,6%; június: 0,0%, a nyers adatok alapján). A nemzetközi fuvarozás volumenének legnagyobb részét adó ipari termelés – ami a GDP mintegy 25%-át teszi ki – azonban ismét alulteljesített, még a gyenge tavalyi bázishoz képest is (április: -4,9%; május: -2,4%; június: -4,9%, a nyers adatok alapján). Különösen nagy visszaesést mutat az elektromos berendezések gyártása (elektromos motorok és Li-ion-akkumulátorok), valamint a járműgyártás.

Hiába az áremelés, továbbra sincs profit a szektorban

2024 azonos időszakához képest a nemzetközi fuvarozásban 2,8%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 3,7%-os díjemelkedést mért a DigiLog Consulting 2025 II. negyedévében. A díjemelések ellenére sem sikerült még teljes mértékben áthárítani a 3,2, illetve 4,9%-os költségemelkedést az április és június közötti időszakban. A nemzetközi fuvarozás esetében 0,5%-os, a belföldinél pedig további 1,2%-os díjemelés lett volna szükséges a megnövekedett költségek teljes kompenzálásához. A fuvarpiaci kereslet alacsony szintje nem tett lehetővé ekkora emelést, így a közúti iparág 2023 III. negyedéve óta nem képes profitot termelni. 2025 Q2-ben a szolgáltatóknak már csak az 1/3-a volt veszteséges, de a pozitív tartományba került cégek is csupán alacsony, egyszámjegyű margint realizálhattak. A jelenlegi szerény eredmény fenntarthatósága is bizonytalan, mivel a fuvarozóknak sem az árfolyamra, sem az üzemanyag árának alakulására nincsen befolyásuk.

Csökken a vállalkozások és a kamionok száma is

A tartósan hiányzó profit komolyan rontotta a vállalkozások likviditását, és beruházási kedvüket is visszavetette. A II. negyedévben a TEÁOR-szám alapú adatok és a kiadott fuvarozói engedélyek elemzése mintegy 2%-os csökkenés mutatott ki a fuvarozást végző vállalkozások számában. A 2022 óta tartó csökkenő trend során mára a fuvarozók közel 9,1-10,5%-a tűnt el a piacról, és ez a folyamat 2025-ben felgyorsulni látszik.

Az idei év második negyedévében a Közúti Fuvarozási Árindex reprezentatív iparági felmérése szerint a nemzetközi fuvarozásban a kamionok száma az előző év azonos időszakához képest 3,2%-kal csökkent. Ezzel szemben a belföldi alágazat kapacitása lényegesen optimistábban alakult. Vélhetően a belföldi kiskereskedelmi forgalom lassú, de folyamatos növekedése, valamint az építőipar javuló teljesítménye ösztönözte a vállalkozásokat: az előző év azonos időszakához képest 2,2%-kal növelték járműveik számát (az építőiparhoz kötődő vállalkozásnál azonban flottacsökkentés történt). Az új járművek első forgalomba helyezését vizsgálva a tehergépjárművek esetében az előző év azonos időszakához mérten 22,4%-os csökkenés látható. A vontatók száma 3,3%-os mértékben csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva (25Q1-ben a visszaesés 20% volt, 24Q4-ben pedig 30%). A beruházások lassulása és a járműcserék elmaradása tovább növelte a tehergépjárművek és a vontatók átlagéletkorát.

Hogyan alakul az év második fele?

A makrogazdasági környezet lényeges javulásával az elemzők nem számolnak, így a fuvarozási szolgáltatások keresletében sem várunk érdemi emelkedést. Idén a költségek infláció körüli emelkedésére számíthatunk, nagyságrendileg 4–6% közötti mértékben. Biztosra vehető a fuvardíjak további enyhe növekedése, a visszafogott kereslet ellenére is, mivel az áruhiányos területeken folytatódni fog a kapacitáscsökkentés. A belföldi fuvarozásban a kereslet bővülésével tovább nőhet a kapacitás, míg a nemzetközi fuvarozásban a gyenge kereslet a közúti fuvarozókat további flottacsökkentésre kényszerítheti. A fuvarozási szektor profitszintje az év második felében alacsonyan ragadhat, így a fuvarozók számának további csökkenése szinte elkerülhetetlen.

 

A DigiLog Consulting a jövőben is negyedévente teszi közzé a Közúti Fuvarozási Árindexet, hogy a fuvarozási piac összes szereplőjét segítse eligazodni ebben a rendkívül turbulens gazdasági környezetben.

„Köszönhetően az objektív eredménynek és a részletes elemzéseknek, ma már széles körben használják az indexet megbízók, fuvarozók és szállítmányozók egyaránt, hogy fair és fenntartható megállapodásokat köthessenek” – hangsúlyozta Lajkó Ferenc, a DigiLog Consulting ügyvezetője.