Nincs profit, fogynak a fuvarozók!

Ismét romlottak a közúti fuvarozás gazdasági mutatói a harmadik negyedéves stabilizációt követően – derül ki a DigiLog Consulting stratégiai tanácsadócég által közzétett, 2025. IV. negyedéves Közúti Fuvarozási Árindex (KFX 2025 Q4) iparági elemzésből.

Infláció felett nőttek a költségek, miközben visszaesett a hatékonyság

A nemzetközi fuvarozásban 8,8%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 8,6%-os összköltség-növekedést mért a DigiLog Consulting 2025 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb költségtétel szignifikáns növekedést mutatott: a gépjárművezetői bérek 6,2-7,7%-kal, az autópályadíjak 3,7-7,6%-kal, a járművek finanszírozási költsége 30,4-35,5%-kal, a lízingkamatok pedig 36,6-39,4%-kal nőttek, míg ezek ellensúlyozására az „egyéb” költségeket csupán 0,7-1,8%-kal tudták mérsékelni a fuvarozók.

Az iparág hatékonysági és termelékenységi mutatói tovább romlottak, még a gyenge előző évi bázishoz viszonyítva is. A nemzetközi területen 1,3%-kal, míg a belföldin 0,9%-kal romlott hatékonyság, ami szintén emelte az egy kilométerre jutó önköltséget. A jelenség hátterében a csökkenő árumennyiség, valamint a hazai utakon zajló felújítási és bővítési munkákkal járó országos torlódások állnak.

Csökkent az üzemanyagár támogató hatása és az erős forint sem segített

Az előző negyedévekben az önköltség csökkenéséhez jelentősen hozzájárult a gázolaj hazai árának 8%-ot is meghaladó visszaesése és a forint 3,3%-os gyengülése. (2024 azonos időszakához viszonyítva) A negyedik negyedévben azonban ezek a kedvező hatások mérséklődtek: az üzemanyag ára csupán 4%-kal volt olcsóbb, míg a forint már 5,1%-os erősödést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva.

 

Kevés a rakomány, nagy a konkurencia harc

A hazai GDP a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 0,5%-os növekedést mutatott a KSH adatai alapján a IV. negyedévben, az egy évvel korábbihoz képest. A teljes 2025-ös gazdasági teljesítmény 0,3%-os bővülést produkált 2024-hez képest. A közúti fuvarozás volumenének legnagyobb részét adó ipari termelés – ami a GDP közel 20-25%-át teszi ki – sajnos a negyedik negyedévben is gyengén teljesített (október: -3,2%; november: -5,5%; december: +1,8%, a nyers adatok alapján, az előző év azonos időszakához képest) pedig már a tavalyi bázis is nagyon alacsony volt. Bár decemberben megjelent egy pozitív érték, a negyedik negyedévben átlagosan közel 2,3%-kal, 2025 egészében pedig 3,2%-kal csökkent az ipari termelés volumene, ami a szállítandó áruk mennyiségének csökkenését is maga után vonta. Különösen nagy visszaesést mutat az elektromos berendezések gyártása (elektromos motorok és Li-ion-akkumulátorok), valamint a járműgyártás.

A schengeni bővítés miatt tovább nőtt a nyomás a román fuvarozók részéről, akik a korábbinál is nagyobb számban jelentek meg a magyar belföldi és a nemzetközi fuvarpiacon, ezzel is növelve a többletkapacitást és az árversenyt.

 

Nincs profit, fogynak a fuvarozók

Az előző év azonos időszakához képest a nemzetközi fuvarozásban 3,6%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 5,4%-os díjemelkedést mért a DigiLog Consulting 2025 IV. negyedévében. A sikeres áremelések ellenére sem tudták maradéktalanul áthárítani a 8,8, illetve 8,6%-os költségemelkedést a fuvarozók az október december közötti időszakban. A nemzetközi fuvarozás esetében 5,1%-os, a belföldinél pedig további 3,2%-os díjemelés kellett volna a költségek teljes kompenzálásához. Az szállítandó volumenek alacsony szintje miatt jelentkező kapacitásfelesleg nem tett lehetővé ekkora áremelést, így a közúti iparág ebben a negyedévben sem tudott profitot realizálni (iparági átlagban). Ezzel már a kilencedi egymást követő negyedévben hiányzik a nyereség a szektorból, ami szükségszerűen maga után vonja a beruházások elmaradását, a kapacitások csökkentését és a vállalkozások számának visszaesését.

2025.12.31-én 11.745 fuvarozó vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon, ami 314-el kevesebb, mint egyévvel korábban és 1.452-vel (-11%) marad el a 2021-es csúcstól.

 

Mire számíthat az iparág 2026-ban? Útdíj sokk a láthatáron!

Az elemzői konszenzus szerint a hazai GDP 1-2%-kal is emelkedhet, de az ipari termelés lényeges javulásával nem számolhatunk 2026-ban, így a fuvarozási szolgáltatások iránti keresletben sem várhatunk érdemi emelkedést. Idén a költségek újabb extrém emelkedése prognosztizálható, mivel az üzemanyagárak csökkenése megállt, a forint tovább erősödött, a költségek többsége továbbra is infláció felett drágul, a hazai útdíjak várható brutális emelkedése pedig messze az infláció fölé fogja emelni az önköltség növekedését. A fuvardíjak emelkedése a gyenge kereslet ellenére is folytatódhat, mivel a költségnövekedés emelési kényszerben tartja a fuvarozókat, de mértéke alacsonyabb lehet. A közúti szektor profitszintje így idén is alacsony, akár negatív is maradhat, ami a járművek és a vállalkozások számának további csökkenését valószínűsítik.

 

 

A DigiLog Consulting a jövőben is negyedévente teszi közzé a Közúti Fuvarozási Árindexet, hogy a fuvarozási piac valamennyi szereplőjét segítse eligazodni ebben a rendkívül turbulens gazdasági környezetben.

„Köszönhetően az objektív eredménynek és a részletes elemzéseknek, ma már széles körben használják az indexet megbízók, fuvarozók és szállítmányozók egyaránt, hogy fair és fenntartható megállapodásokat köthessenek” – áll a DigiLog Consulting sajtóközleményében.

Mire számítsunk a logisztikában 2026-ban? konferencia összefoglaló

A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja évindító szakmai konferenciát tartott, amelynek fókuszában az ágazat előtt álló kihívások álltak. A rendezvényen résztvevők megismerhették, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a következő időszakban az ellátási láncok működését és a logisztikai döntéseket.

Mire számítsunk a logisztikában?

A logisztikai ágazat szereplői számára egyre nehezebb eligazodni a gyorsan változó gazdasági és szabályozási környezetben. Az ellátási láncokat érintő költségtényezők, a nemzetközi kereskedelem alakulása, valamint a közlekedési és szállítmányozási piac folyamatos átalakulása egyaránt kihívást jelent a vállalatok számára. Ezek a tényezők már rövid távon is stratégiai döntéseket követelnek. E kihívásokra keresett választ a „Mire számítsunk a logisztikában 2026-ban?” című szakmai konferencia.

A konferencia résztvevőit Szabó Zoltán, az NLV Klub elnöke köszöntötte, amit rendkívül informatív és érdekes előadások követtek.

Geopolitikai forgatókönyvek a logisztikában

A globális környezet 2026-ra továbbra is rendkívül bizonytalan marad, ami közvetetten a gazdasági szereplőket és az ellátási láncokat is érinti. A világpolitikai folyamatokat néhány meghatározó vezető (Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping) döntései alakítják, miközben a nagyhatalmak közötti bizalom látványosan meggyengült. Ez a helyzet önmagában is fokozza a kiszámíthatatlanságot, és növeli az előre nem látható, nagy hatású események kockázatát – hívta fel a figyelmet Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. Az előadás logisztikai szempontból is releváns pontja Grönland és a sarkvidéki térség felértékelődése volt. Az északi tengeri útvonalak a jövőben akár 10–15 nappal is lerövidíthetik az Európa és Ázsia közötti szállítást, miközben a globális bizonytalanság miatt stratégiai jelentőségük is nő.

Gyenge növekedés és óvatos vállalati magatartás

A 2026-os gazdasági környezetet továbbra is gyenge növekedés és óvatos vállalati magatartás jellemzi, különösen Európában. Az ipari teljesítmény – elsősorban Németországban – a magas energiaköltségek, a gyenge termelékenység és a visszafogott beruházások miatt nem képes érdemben kilábalni a több éve tartó ipari visszaesésből. Ezek a tényezők pedig tartósan rontják a versenyképességet. Magyarországon a fogyasztás átmeneti élénkülése ellenére a bizonytalanság fennmarad, ami a vállalatok döntéseit is óvatossá teszi – ismertette előadásában Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A légi áruszállítás felértékelődése ellátási zavarok idején

A légi áruszállítás szerepe különösen akkor erősödik fel, amikor a globális logisztikai láncok egyéb elemei akadoznak. Válsághelyzetekben (például tengeri vagy vasúti fennakadások idején) gyakran ez az egyetlen mód, amellyel egy gyártási folyamat vagy az ellátás még megmenthető – emelte ki Kossuth József, a Budapest Airport Zrt. cargo igazgatója. Ugyanakkor a légi szállítás hosszú távon akkor működhet jól, ha van gazdasági növekedés, kereskedelem és megfelelő árualap. A világ légiáru-volumenének ugyan mindössze mintegy egy százaléka mozog a levegőben, értékét tekintve a globális kereskedelem közel harmadát képviseli – elsősorban az elektronikai, gyógyszeripari és e-kereskedelmi szegmensben. Budapest az elmúlt években regionális légiáru-elosztó központtá vált, folyamatos infrastruktúra-fejlesztésekkel és bővülő nemzetközi kapcsolatokkal.

Közös adatnyelv nélkül nincs hatékony logisztika

A kereskedelem és a logisztika hatékonyságát napjainkban egyre inkább az adatok minősége és az együttműködés szintje határozza meg. Az eltérő termékadat-formátumok, a nem egységes logisztikai címkézés és az informatikai rendszerek közötti szakadék mind lassítják az ellátási lánc működését, miközben növelik a hibák és az ismételt munkavégzés számát – mutatott rá Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. szektormenedzsment igazgatója. A szabványosított adatcsere, a digitális megoldások és a közös értelmezési keretek ugyanakkor jelentős hatékonyságjavulást hozhatnak az áruátvételtől kezdve, a nyomon követésig – különösen a szigorodó szabályozási és fenntarthatósági elvárások mellett.

Adókockázatok a logisztikában

A logisztikai folyamatokban felmerülő adókockázatok sok esetben nem az adómértékekből, hanem az adminisztrációból és a bizonyíthatóságból fakadnak. A kiszállítások igazolása, a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások, valamint a csomagolóanyagok és raklapok kezelése mind olyan területek, ahol egy-egy hiányzó dokumentum vagy rosszul kezelt folyamat komoly adókövetkezményekkel járhat – hívta fel a figyelmet Szadai András, a WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. üzletágvezetője. A digitalizált igazolások, a piaci ár elvének következetes alkalmazása és az EPR-kötelezettségek tudatos kezelése ma már alapfeltétele a kockázatok csökkentésének a logisztikában.

Ezek a trendek alakítják a logisztikát és a konténerhajózást

A globális ellátási láncok kiszámíthatósága csökkent. 2026-ban már nem az a fő kérdés, hogy késik-e egy szállítmány, hanem sokkal inkább az, hogy mennyit. A tranzitidőket egyszerre befolyásolja a kikötői zsúfoltság, a konténerkapacitás alakulása, az időjárási szélsőségek, a vám és dokumentációs fennakadások, valamint a geopolitikai kockázatok – mutatott rá előadásában Nagy-Kovács Noémi, a COSCO Shipping Lines kereskedelmi menedzsere. A Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonal körüli bizonytalanság, az alternatív tengeri és vasúti folyosók eltérő kockázatai, valamint a vasúti infrastruktúra terheltsége miatt a tervezés egyre inkább forgatókönyv-alapú megközelítést igényel. A következő időszakban a rugalmasság, az alternatív útvonalak előkészítése és a kapacitások tudatos kezelése válik a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé.

Vezetői minimumok a kiberbiztonsági megfeleléshez

A kiberbiztonság napjainkra egyértelműen üzleti és működési kockázattá vált, amely közvetlen hatást gyakorol a logisztikai működés biztonságára. A támadások egyre ritkábban technikai „feltörések”, sokkal inkább emberi hibákra, megtévesztésre és beszállítói kapcsolatokra épülnek – hangsúlyozta Balogh Zoltán, az RSM Hungary Könyvvizsgáló Zrt. senior IT audit menedzsere. A NIS2 irányelv és az AI Act kapcsán kiemelte, hogy a megfelelés nem dokumentumok meglétét, hanem működő, bizonyítható rendszert jelent, ahol a gyors észlelés és reagálás kulcskérdés. A mesterséges intelligencia használata új hatékonyságot hoz, ugyanakkor adatkezelési, döntési és reputációs kockázatokat is hordoz magában, amelyek kezeléséhez világos szabályokra, felelősségi körökre és tudatos munkavállalókra van szükség.

A magyar vasúti árufuvarozás kilátásai

A magyar vasúti árufuvarozás 2026-ban továbbra is erősen kettős képet mutat: miközben egyes ipari beruházások és nemzetközi tranzitfolyosók lehetőségeket kínálnak, a pályafelújítások, kapacitáskorlátok és az egyeskocsi-fuvarozás visszaszorulása komoly bizonytalanságot jelentenek. A piac alkalmazkodóképessége egyre inkább projektszintű megoldásokon, rugalmas útvonalválasztáson és a közúti és vasúti kombinációkon múlik – tájékoztatta a hallgatóságot Márta Gábor, a Ghibli Cégcsoport vasúti szállítmányozási igazgatója. A vasút szerepe hosszabb távon csak akkor erősödhet, ha a beruházások ütemezése, az infrastruktúra elérhetősége és a piaci igények jobban összehangolhatók.

Új szakasz előtt állhat a hazai ipari és logisztikai ingatlanpiac

A magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac 2026-ra új szakaszba lép, a korábbi gyors bővülést ugyanis mérsékeltebb kereslet és növekvő üresedési ráta válthatja fel. A döntések súlypontja egyre inkább a lokációra, a rugalmasságra és az üzemeltetési költségekre helyeződik, miközben a bérlők oldaláról az ESG-szempontok és a digitalizált működés alapelvárássá válnak – mutatott rá Bántó Ruben. A Weerts Logistics Park Hungary értékesítési vezetője kiemelte, hogy a logisztikai szereplők számára a következő években a megfelelő infrastruktúra biztosítása nemcsak kapacitáskérdés, hanem munkaerő-, energia- és hatékonysági kockázatok kezelése is. Ez pedig hosszabb távú, tudatos tervezést igényel.

Az export-import forgalom a karbonvám és a szankciók tűzvonalában

Az import- és exportfolyamatok 2026-tól új kockázati szintre lépnek, ahol a vámkezelés már nemcsak adminisztratív, hanem üzletmeneti kérdés is. A karbonvám (CBAM) bevezetése, valamint az egyre szigorúbb uniós szankciós szabályok miatt egy hiányzó engedély, igazolás vagy szerződéses záradék akár a szabad forgalomba bocsátás ellehetetlenülését is okozhatja – tájékoztatta a vendégeket dr. Sábián Zsolt, a Ghibli Cégcsoport vámszakmai igazgatóhelyettese. Az importnál az alapanyag-származás, az exportnál pedig a kötelező kockázatkezelés és az újrakivitelt tiltó záradékok váltak kulcskérdéssé, amelyek nélkül a logisztikai lánc könnyen megszakadhat.

A konferencián utolsó előadóként Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető-főtitkára a közúti fuvarozási ágazat jelenlegi helyzetét és a továbblépés lehetséges irányait állította a középpontba. Az előadás a szektor előtt álló kihívásokra reflektált, illeszkedve ahhoz az átfogó kockázati és alkalmazkodási környezethez, amely a konferencia egészének központi témáját adta.

Az NLV Klub konferenciája is jól szemléltette, hogy a logisztikai döntések összetettebb környezetben születnek. A geopolitikai, a gazdasági és a szabályozási bizonytalanságok közepette az ellátási láncok működtetésében a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség és a tudatos kockázatkezelés válik meghatározóvá.