Inflációt meghaladó mértékben nőttek a fuvarozás költségei

Lényegesen meghaladta a hazai inflációt a közúti fuvarozási költségek emelkedése – derül ki a DigiLog Consulting stratégiai tanácsadócég által közzétett, 2025. III. negyedéves Közúti Fuvarozási Árindex (KFX 2025 Q3) iparági elemzésből.

Több költségtényező is jelentősen megemelkedett, miközben a hatékonyság visszaesett

A nemzetközi fuvarozásban 6,2%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 7,9%-os összköltség-növekedést mért a DigiLog Consulting 2025 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb költségtétel szignifikáns növekedést mutatott: a gépjárművezetői bérek 7,9–9,2%-kal, az autópályadíjak 5,8–6,1%-kal, a járművek finanszírozási költsége 12,2–15,6%-kal, a lízingkamatok pedig 25–34%-kal nőttek, míg az „egyéb” költségeket csupán 1–2%-kal tudták mérsékelni a fuvarozók.

Az iparág hatékonysági és termelékenységi mutatói jelentősen romlottak, még a gyenge előző évi bázishoz viszonyítva is. Az előző évhez képest a járművek futásteljesítménye 1,8–2,4%-kal esett vissza, miközben az üres futások aránya 1,2–1,6%-os emelkedést mutatott, ami szintén emelte az egy kilométerre jutó önköltséget. A jelenség hátterében a csökkenő árumennyiség, valamint a hazai utakon zajló felújítási és bővítési munkákkal járó országos torlódások állnak.

A külső tényezők már nem tompították az önköltség emelkedését

Az előző negyedévben (2025 Q2) az önköltség csökkenéséhez jelentősen hozzájárult a gázolaj hazai árának 8%-ot meghaladó visszaesése és a forint 3,3%-os gyengülése. A harmadik negyedévben azonban ezek a kedvező hatások mérséklődtek: az üzemanyag ára mindössze közel 3%-kal csökkent, míg a forint „csupán” 0,4%-kal volt gyengébb az előző év azonos időszakához viszonyítva.

 

Kevesebb áru, élesedő verseny

A hazai GDP a nyers, valamint a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint is 0,6%-os növekedést mutatott a KSH adatai alapján a III. negyedévben. Ez önmagában akár jó jel is lehetne a korábbi gyenge értékekhez viszonyítva, de a GDP közel 60%-át a szolgáltatások adják, ahol nem sok szállítási igény jelentkezik. A fennmaradó 40%-on az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelés osztozik. A közúti fuvarozás volumenének legnagyobb részét adó ipari termelés – ami a GDP közel 25%-át teszi ki – sajnos a harmadik negyedévben is gyengén teljesített éves összehasonlításban (július: -1,2%; augusztus: -7,4%; szeptember: +1,3%, a nyers adatok alapján, az előző év azonos időszakához képest) pedig már a tavalyi bázis is nagyon alacsony volt. Bár szeptemberben megjelent egy pozitív érték is, a harmadik negyedévben átlagosan közel 2,5%-kal csökkent az ipari termelés volumene, ami a szállítandó áruk mennyiségének csökkenését is maga után vonta. Különösen nagy visszaesést mutat az elektromos berendezések gyártása (elektromos motorok és Li-ion-akkumulátorok), valamint a járműgyártás.

A schengeni nyitás miatt jelentősen nőtt a nyomás a román fuvarozók részéről, akik a korábbinál is nagyobb számban jelentek meg a magyar belföldi és a nemzetközi fuvarpiacon, ezzel is növelve a többletkapacitást és az árversenyt.

 

A költségek nagyobb mértékben emelkedtek, mint a fuvardíjak

Az előző év azonos időszakához képest a nemzetközi fuvarozásban 4,3%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 6,3%-os díjemelkedést mért a DigiLog Consulting 2025 III. negyedévében. A sikeres áremelések ellenére sem tudták maradéktalanul áthárítani a 6,2, illetve 7,9%-os költségemelkedést a fuvarozók a július és szeptember közötti időszakban. A nemzetközi fuvarozás esetében 1,9%-os, a belföldinél pedig további 1,5%-os díjemelés kellett volna a költségek teljes kompenzálásához. Az árumennyiség további csökkenése miatt kialakult kapacitástöbblet nem tett lehetővé ekkora emelést, így a közúti iparág ebben a negyedévben sem tudott profitot realizálni (iparági átlagban). Ezzel már a nyolcadik egymást követő negyedévben hiányzik a nyereség a szektorból, ami szükségszerűen maga után vonja a beruházások elmaradását, a kapacitások csökkentését és a vállalkozások számának visszaesését.

 

Mit hozhat az év vége?

Az általános elemzői konszenzus szerint a makrogazdasági környezet lényeges javulásával már nem számolhatunk az év hátralévő részében, így a fuvarozási szolgáltatások iránti keresletben sem várhatunk érdemi emelkedést az év végén szokásos szezonális fellendülésen túl. Idén a költségek infláció feletti, 6–8%-os emelkedése prognosztizálható, mivel az üzemanyagárak csökkenése megállt, a forint pedig tovább erősödött, miközben a költségek többsége továbbra is infláció felett drágul. A fuvardíjak enyhe növekedése a gyenge kereslet ellenére is folytatódhat, mivel a költségnövekedés emelési kényszerben tartja a fuvarozókat. A közúti szektor profitszintje az év végén is alacsony maradhat, ami a kapacitások és a fuvarozók számának további csökkenését vetíti előre.

 

 

A DigiLog Consulting a jövőben is negyedévente teszi közzé a Közúti Fuvarozási Árindexet, hogy a fuvarozási piac valamennyi szereplőjét segítse eligazodni ebben a rendkívül turbulens gazdasági környezetben.

„Köszönhetően az objektív eredménynek és a részletes elemzéseknek, ma már széles körben használják az indexet megbízók, fuvarozók és szállítmányozók egyaránt, hogy fair és fenntartható megállapodásokat köthessenek” – áll a DigiLog Consulting sajtóközleményében.

Miért fontos a logisztikai központok közelsége az autópályákhoz és a repülőtérhez?

Egy logisztikai központ nem egyszerűen csak egy raktárépület, hanem egy stratégiai helyszín, mely meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud lebonyolódni az áruszállítás. Ezért az elhelyezkedésének kiemelt jelentősége van. Az autópályák, repülőterek vagy vasúti csomópontok közelsége megfelelő helyszínnek bizonyulnak.

A logisztikai központok sikere nemcsak a raktár nagyságán, felszereltségén és a nyújtott szolgáltatásokon múlik. Ahhoz, hogy az igényeket a legkomplexebb módon ki tudják elégíteni, fontos, hogy hol helyezkednek el. Emellett a telephely kiválasztása során több tényezőt is figyelembe kell venni, hogy hosszú távon is versenyképes működést biztosítson.

Milyen tényezők határozzák meg a logisztikai központ helyszínválasztását?

A megfelelő lokáció kiválasztását többek között három jelentős szempont befolyásolja:

  • a közlekedési infrastruktúra
  • a munkaerőpiaci szempontok
  • valamint az ipari parkok és gazdasági övezetek.

A közlekedési infrastruktúra azért fontos tényező, mert egy logisztikai központ elérhetősége kétség kívül az egyik legmeghatározóbb a hatékony és gyors logisztikai szolgáltatás nyújtása érdekében. Az autópályák, vasútvonalak és repülőterek közelsége gyors kapcsolatot teremt a belföldi és nemzetközi piacok felé, valamint lehetővé teszik a nagy volumenű és költséghatékony áruszállítást akár belföldre, akár külföldre egyaránt.

Magyarországon ezért is épült sok logisztikai park az autópályák mellett. Jó példa erre a Ghibli Kft., amely a CTPark Vecsés logisztikai parkban 19 200 m²-es raktárral rendelkezik, közvetlenül az M0-ás mellett, valamint a BUD Cargo City területén további 10 000 m²-es légi áruraktárral. Ez a stratégiai elhelyezkedés lehetővé teszi, hogy a vállalat minden légi árutípust kezelni tudjon, és napi szinten több mint 500 000 darab vámkezelést végezzen, biztosítva ezzel a gyors és hatékony logisztikai folyamatokat belföldön és nemzetközi szinten is.

Nem elhanyagolható szempont a szakképzett munkaerő sem, mely a logisztikai központ motorja. Ezért is fontos, hogy ne csak elérhető legyen a megfelelő dolgozói utánpótlás, de a munkavállalóknak a mindennapi munkába járás se okozzon problémát.

Végül, de nem utolsó sorban az ipari parkok és gazdasági övezetek sem véletlenül számítanak döntő tényezőnek. Tekintve az infrastruktúrát, a szinergiát vagy a közös szolgáltatásokat, ezek mind hozzájárulnak egy logisztikai központ hatékony működéséhez.

Miért kifejezetten fontos az autópálya és a repülőtér egy logisztikai központ szempontjából?

Feljebb pár szóban már említettük ezen lokációk előnyét, de nézzük meg most kicsit mélyebben, miért is van akkora jelentőségük.

Az autópályák biztosítják, hogy a raktárból az áru gyorsan elérjen az ország bármely pontjára, sőt, akár határon túli célállomásokra is. Hiszen a jól kiépített gyorsforgalmi útvonalak rövidebb szállítási időt és kevesebb munkaórát jelentenek, ami idő-, üzemanyag- és költségmegtakarítást eredményez.

Ezen kívül nő a kiszállítások megbízhatósága is, mivel a folyamatosan karbantartott útvonalakon kevesebb a késési kockázat és a szállítmányok sérülésveszélye. Hiszen csak gondoljunk egy logisztikai központra, ami távol esik az autópályától. A fuvarozóknak különböző kanyargós, kátyús utakkal torlódásokkal és sebességkorlátozásokkal kell megküzdeniük a szállítás során. Ez komoly kihívásokat okoz a hatékonyságban.

Magyarországon például az M0 körgyűrű és a sugárirányú autópályák közelsége szinte alapkövetelmény a modern logisztikai központoknál.

A repülőtér közelsége különösen a nemzetközi szállítmányok és a gyorsan forgó, magas értékű áruk esetében jelent stratégiai előnyt. Egy jól megközelíthető repülőtér lehetővé teszi, hogy a raktárból az áru perceken belül légi szállítmányozási útvonalon haladjon tovább a célállomás felé. Így csökkentve a földi transzferidőt, a késéseket és a vámkezeléssel járó akadályokat.

Ez egy remek lehetőség különösen a modern kereskedelemben, ahol a vevők gyors szállításra tartanak igényt, és a késés közvetlen pénzügyi veszteséget jelenthet.

Emellett a repülőtér biztosítja az intermodális, azaz a kombinált légi és közúti szállítási lehetőséget, amely növeli a logisztikai központ rugalmasságát és kapacitáskihasználtságát.

A Debreceni Nemzetközi Repülőtér például ideális lokációt biztosít, mivel gyors és biztonságos szállítási lehetőséget kínál mind hazai, mind nemzetközi szinten.

A Ghibli logisztikai központja ezért is helyezkedik el a Debreceni Nemzetközi Repülőtér közvetlen közelében, ami által biztosítani tudják, hogy az áruk perceken belül légi vagy közúti szállításra kerüljenek, gyorsan eljussanak a hazai piacokra, valamint a nemzetközi célállomásokra, miközben a szállítási folyamat biztonságos és ellenőrizhető marad.