Az elmúlt időszakot tekintve nem csak Magyarországon, de globális szinten is ténylegesen kimondható, hogy az online kereskedelem hatalmas szintet lépett a koronavírus járványnak köszönhetően.

A korlátozások miatt hazánkban a kereskedőknek rövidebb nyitvatartási időkkel és megnövekedett kiadásokkal kellett számolni. Kora tavasszal a boltokat pánikszerűen rohanták le az emberek, ami főként az élelmiszereket, gyógyszerek, vitaminok, tisztítószerek és egyéb FMCG termékek iránti keresletet növelte meg. Viszont azt szükséges megemlíteni, hogy ha egészében vizsgáljuk a kereskedelmi szektort, akkor jelentős eltérést tapasztalhatunk a földrajzi elhelyezkedés és az árucsoportok tekintetében is, tehát a krízis nem minden kereskedőt érintett egyformán.

Az biztosan kijelenthető, hogy az e-kereskedelem abszolút felfutásnak indult, hiszen ezt az ágazatot kevésbé érintették a járvány miatt kialakult intézkedések, illetve új piaci szereplők is nagy számban megjelentek. Beindult az online értékesítés, a marketplace megoldásokat sokan választották. Mindig megjelent egy-egy új webáruház is, amik a már megszokottnak számító kereskedelemi palettát igyekeztek értékesíteni.  

A GKI Digital és az Árukereső.hu friss kutatásából az derül ki, hogy 2020. év első félévének online forgalma 34,8%-kal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát, elérve a bruttó 355,1 milliárd forintos szintet. Ezek alapján jól leszűrhető, hogy az online kereskedelem a pandémiának köszönhetően szárnyalásnak indult. A járvány első hullámában sokan azért választották az online vásárlási lehetőséget, mert nem volt más választásuk, viszont úgy tűnik, hogy a jövőben egyre többen fogják kihasználni ezt az alternatívát.

Ennek oka jórészt lehet a kényelem, de nagy a hangsúly a vevőket érintő árelőnyön is, akik a korábbinál sokkal inkább árérzékenyebbé váltak.

Az online kereskedelmet a világjárvány nyertesének tekinthetjük, de azért ebben a szegmensben is volt mivel megküzdeni. Ilyen volt például az üzletben történő áruátvétel szüneteltetése, vagy az utánvételes fizetés felfüggesztése és a rendelések mennyiségi korlátozása.

Az e-kereskedelem népszerűségén felbuzdulva sokan szerettek volna maguknak is hasonló sikereket, ezért számos kis- és középvállalat döntött saját webáruház elindításáról, vagy meglévő e-boltjaik fejlesztéséről. A kisebb cégek ez esetben a bérelt webáruházakat választották, míg a nagyobb szervezetek az egyedi fejlesztésű megoldások mellett tették le voksukat.

Az online szegmens szárnyalása több szinten ment végbe, amely különböző termékkategóriákhoz köthető. Első körben olyan népszerű termékek fogytak legjobban, mint az élelmiszerek, tisztító- és fertőtlenítőszerek, papíráruk, vitaminok, gyógyszerek. Második körben az IT eszközök (laptop, nyomtató, okostelefon, webkamera) iránt indult meg a kereslet a home office munkavégzés és a digitális oktatás bevezetése miatt. Ahogy teltek a hónapok, egyre több termék került bele ebbe a körbe. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy voltak olyan termékcsoportok, amiknek forgalma jelentősen visszaesett, mert az otthonlét során nem volt rá szükség.

 

Mi a helyzet az áruellátási láncban?

A lezárt határok, a gyártóüzemek leállása, a megszigorított biztonsági előírások, a légi forgalom csökkenése vagy leállása jelentős módon nehezítették az árumozgásokat és plusz költségeket generáltak. Ennek köszönhetően nem csak a megnövekedett áruigényekkel kellett megküzdeni, de harcolni kellett az akadozó ellátási láncokkal is.

A vásárlók körében kialakult készlet felhalmozási roham miatt a boltokban üres polcok keletkeztek. Úgy tűnik, hogy a vásárlók a biztos „túlélésre” mentek, így kiemelt preferenciával bírtak bizonyos papírtermékek (pl.: wc papír), tartós élelmiszerek (liszt, cukor, tészta, konzerv, tartós tej, stb.), illetve a háztartási tisztító- és fertőtlenítőszerek. Ezen termékek forgalma a Nielsen piackutató mérései szerint ez év 13. hetében 39 milliárd forint körül tetőzött.

Az állandó áruhiány időszaka körülbelül két hétig volt érzékelhető, és nagyjából egy hónap volt, mire a gyártók, szállítmányozók és kerekedők ezt illetően utolérték magukat, és szinte minden termék elérhetővé vált.

A válságot azok a vállalatok tudták hatékonyan kezelni, akik beszállítóikkal rugalmasabb kapcsolatban voltak, valamint tudatosították magukban a vásárlók elérésének megváltozott lehetőségeit. Általánosságban elmondható, hogy főként azok a piaci szereplők tudták zavartalanul folytatni működésüket, akik egyszerű, helyi ellátási lánccal rendelkeznek.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a Kínától való függőséget sem. Tavasszal több gyártó leállította a termelését, mert nem kapott kintről alkatrészeket, vagy esetleg komplett termékeket. Szerencsére ez a dolog pár hónap után helyreállt, de hasonló helyzetben ez a függőség újra kialakulhat.

Élhetünk úgy, mint régen?

Azt még korántsem tudhatjuk, hogy meddig fog tartani a koronavírus járvány, de különböző forgatókönyvek már kialakultak erre vonatkozóan. Abban biztosak lehetünk, hogy a mindennapi élet meg fog változni, és a pandémia előtti élet talán már soha nem tér vissza. A fogyasztási kedv visszaesésével is számolnunk kell, és nem csak a munkanélküliség miatt, hanem a csökkent bérezésből kifolyólag is, aminek köszönhetően sok családnak lesz kevesebb az elkölthető jövedelme.

Most már lassan egy éve küzdünk a pandémia okozta helyzettel, ezért már szinte nyilvánvaló mindenki számára, hogy a vírushelyzet jelentősen átformálta a fogyasztók hozzáállását és szemléletét. A járványt kísérő gazdasági válság munkahelyi és megélhetési bizonytalanságokat eredményez, ezért a vásárlók ésszerű döntéseket hoznak és a takarékos vásárlásokat helyezik előtérbe.

 

Forrás: https://transpack.hu/2020/12/31/e-kereskedelem-csucsra-jaratva/

 

Recommended Posts