A fuvarozás közben eltulajdonított áru – a fuvarozó felelőssége

A fuvarozó cégeknek a mindennapi tevékenységük során kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az általuk szállított rakomány biztonságban megérkezzen a címzetthez, ne váljon bűnelkövetők martalékává. Ha ez mégis megtörténik, vajon meddig tart a fuvarozó felelőssége?

A nemzetközi közúti árufuvarozásról szóló CMR Egyezmény szerint (amely hazánkban az 1971. évi. III. törvényerejű rendelettel került kihirdetésre) a fuvarozó felelős az áru teljes vagy részleges elvesztéséért, ha az az áru átvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be. Az Egyezmény meghatározza azt is, hogy a fuvarozó a felelősség alól milyen esetekben mentesülhet. Ezen mentesülési lehetőségek egyik esetköre az, amikor az áru elvesztését olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem állt módjában elhárítani.

A jogszabályi rendelkezés megmutatja, hogy a fuvarozói kockázat a fuvarozás teljes idejére nézhető. A nemzetközi közúti árufuvarozást végző gépjárművezetők menetidejére, pihenőidejére vonatkozó előírások betartása elkerülhetetlenné teszi, hogy a fuvarfeladat teljesítése során a járművezető az áruval megrakott szerelvénnyel megálljon, leparkoljon, pihenőidejét valahol eltöltse. A fuvarfeladat teljesítése során a fuvarozó más okból is megállásra kényszerülhet, például ha műszaki meghibásodás miatt nem tud továbbmenni, a jármű javítása válik szükségessé. Előfordulhat az is, hogy az árut át kell rakni, vagy a címzett az árut nem tudja azonnal lerakni, így a járművezetőnek a kamionnal valahol várakoznia kell. Ennek során a rakomány fokozott veszélynek van kitéve, hiszen eközben bűnelkövetők az áru mibenlétét kideríthetik, azt ellophatják.

Ha az árut vagy annak egy részét ellopják, az ebből eredő kár tekintetében a fuvarozó nem mentesül feltétlenül azért, mert bűncselekmény történt. E körben a bíróság azt fogja vizsgálni, hogy az adott fuvarfeladat biztonságos teljesítése az általános normák, általános elvárások szerint mit kíván meg, és ezen elvárhatósági elemek mennyiben teljesültek. A fuvarozó tehát csak akkor mentesül a felelősség alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a fuvarozás során önmaga mindent megtett, amelyet a körülmények és a szakmai előírások ismeretében meg kellett tennie a rakomány biztonsága érdekében, és a kár ennek ellenére következett be.

Az, hogy ez mit jelent konkrétan, mindig az adott tényállás függvényében értelmezhető, de a bírói gyakorlatban kikristályosodtak olyan szempontok, amik tipikusan mérlegelendők lehetnek. Ilyen szempont például, hogy a fuvarozó, illetve a járművezető a rendelkezésre jogosult utasításait betartotta-e: tervezett volt-e az útvonal, tervezett vezetési- és pihenőidőkkel, illetve pihenőhelyekkel. Őrzött, bekamerázott parkolóban, forgalmas helyen állt-e meg a sofőr, tapasztalt-e a gépkocsivezető, rendelkezik-e helyismerettel, van-e a rakomány jellegére utaló jelzés a járművön kívülről, rendelkezik-e a jármű nyitásérzékelővel, mozgásérzékelővel stb. Alapvető elvárás az is, hogy ha már bekövetkezett a kár, a sofőr az áru eltulajdonításának észlelését követően a rendőrségi feljelentést haladéktalanul megtegye.

Elvben mindig van olyan tervezési, technikai és biztonsági megoldás, ami egy adott bűncselekmény elhárítása szempontjából utólag szóba jöhet az elhárítás lehetséges eszközeként. Utólag könnyű megmondani, hogy mit kellett volna tenni, azonban a felelősség vizsgálata körében nem lehet ebből kiindulni. Azt kell vizsgálni, hogy az általános elvárások, szakmai normák szerint előreláthatólag mit igényel a küldemény biztonságos leszállítása, és ezeknek eleget tett-e a fuvarozó. Ha a fuvarozó minden tőle elvárható intézkedést megtett, és a kár ennek ellenére következett be, úgy a fuvarozó mentesül a kárfelelősség alól.

 

forrás: https://transpack.hu/2023/08/12/logisztika-fuvarozo-felelossege-fuvarfeladatkor-eltulajdonitott-aruert-logisztika/

 

Fizetős lesz a teljes M0-ás?

Több útszakasz útdíj mértéke változhat meg, valamint egy új díjkategóriát is kaphatnak a teherautók.

Átírná az Építési és Közlekedési Minisztérium az útdíjak szabályait – az erről szóló tervezet augusztus 26.-án került fel a kormány honlapjára, szeptember 1-ig folyhat a társadalmi egyeztetés. A hatásvizsgálatban úgy számol a minisztérium, hogy évente 150,7 milliárd forint pluszbevétel jönne így be.

Kibővül a díjköteles útszakaszok listája. Az eddigiek mellett díjkötelessé válik:

  • az M0-s autóút M1 és M5, valamint M4 és M3 közötti szakasza, ezzel a teljes út díjköteles lesz,
  • az M44-es a Lakitelek/Tiszakécske csomóponttól Békéscsabáig,
  • az M30-as Miskolc észak és Miskolc dél közötti szakasza (eddig ez volt az egyetlen díjmentes rész ott)
  • az M6-os Bátaszék és az M6-M60 csomópont között,
  • az M4-es Jászberénytől Abony-északig és Abony-kelettől Szolnok-nyugatig,
  • és az M76-os Balatonszentgyörgytől Keszthely-Fenékpusztáig.

 A 3,5 tonna feletti teherautók útdíjainak szabályait is átalakítják. Az egyik legfontosabb változás az, hogy bevezetik a külsőköltség-díjat. Ezt a levegő- és a zajszennyezésre, valamint a szén-dioxid-kibocsátásra hivatkozva kell fizetni; valójában már a most érvényes, 2013-ban elfogadott útdíjtörvény lehetővé teszi azt, hogy kivessék, de az útdíjak pontos mértékét szabályozó rendelet 0 forintban határozta meg a mértékét. Egészen mostanáig.

A külső költséget az alapján határozzák majd meg, hogy a jármű milyen környezetvédelmi besorolású, illetve hány tengelyes. Emellett megnézik, hogy települések közötti, vagy külvárosi úton halad-e.

Az útdíj a gyorsforgalmi utakon kicsit csökken, a főutakon viszont nő.

  • A J2-es díjkategóriában (vagyis a két tengelyes járműveknél) gyorsforgalmi úton 72,23 helyett 61,09 forint lesz kilométerenként, főúton 30,71 helyett 33,4.
  • A J3-as kategóriában (három tengelyesek) gyorsforgalmi úton 101,32 helyett 97,66 forint, főúton 53,2 helyett 55,25.
  • A J4-es kategóriában (négy tengelyesek) gyorsforgalmi úton 156,86 helyett 151,38, főúton 97,83 helyett 94,62 forint.
  • És újonnan létrehozzák a J5-ös kategóriát a legnagyobbaknak: ezek eddig a J4-be tartoztak, öt vagy több tengellyel, ezután gyorsforgalmi úton 158,5, főúton 98,43 forint lesz a kilométerenkénti útdíj.

Ha a most tervezett formában lesz kész törvény a javaslatból, akkor a változások 2024. január 1-jétől lesznek érvényben.

A teljes tervezet helye: https://kormany.hu/dokumentumtar/a-dijkot-kozuth-ra-von-uthasznalati-jogosultsagokkal-o-fuggo-min-rend-mod

Forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20230826_utdij_kozlekedes_dijak_autopalya_gyorsforgalmi_fout 

A konténerhajókon a sor a hajózás villamosításában

Egy friss jelentés szerint 2022-ben világszerte több mint egy gigawattórányi akkumulátor működött hajókban, ami egy év alatt 72 %-os növekedést jelent. A hajózás elektrifikációjában pedig már láthatáron a következő lépcsőfok, ami a hibrid hajtású konténerhajók képében érkezik.

A hibrid és teljesen elektromos hajók jellemzően új építésűek, vagyis már eleve úgy tervezik őket, hogy elektromos hajtással hatékonyan üzemeljenek, nem meglévők átalakításáról van szó. Ugyanakkor a mostani gazdasági bizonytalanság, valamint a világjárvány és az ukrajnai háború okozta infláció visszafogta az új hajókra vonatkozó rendelések számát, ideértve a villanyhajtású hajókra szólókét is.

Egy friss elemzésben rámutatnak, hogy az elektromos hajókat építő vállalatok megrendeléseit jellemzően elektromos kompok adták a múltban – 2019-2022 között a tengerjáró hajókba épített új akkumulátorkapacitások 37 %-a került ilyen járművekbe.

A jövőben azonban az elektrifikáció fő mozgatórugóivá a hibrid konténerhajók válnak. Bár historikusan egy kis piacról beszélhetünk, az elektromos konténer hajók építésére vonatkozó új szerződések folyamatosan születnek. Az elemzésben olvashatunk egy olyan előrejelzést mely szerint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és az Európai Unió jövőben érkező új szabályozásai, illetve a lehetőség az egyre nagyobb akkumulátorrendszerek építésére ahhoz fognak vezetni, hogy egyre több hibrid konténerhajó fog készülni.

Óriási potenciál rejlik az akkumulátoros hajtásokban. Jelenleg a globális tengeri hajó flotta kevesebb, mint 1%-a használ valamilyen alternatív hajtást, pedig az akkumulátorok, mind a belső égésű motoros, mind az jövőbeli üzemanyagcellás rendszerek hatékonyságát fokozhatják.

forrás: https://autopro.hu/elemzesek/a-kontenerhajokon-a-sor-a-hajozas-villamositasaban/956377

Afrika, mint lítiumforrás

Afrika tradicionálisan vezető a kobaltbányászatban, a jövőben pedig a lítiumtermelésben is meghatározó szerepet kaphat – egy új jelentésből kiderül, hogy afrikai lítium-kitermelés még az évtizedben megtízszereződik.

Afrika idén a világszerte kitermelt lítium 4 %-át fogja adni, azonban 2033-ra ez az arány 12%-ra fog emelkedni egy londoni piacelemző cég lítiumpiaci előrejelzése szerint. Kína nagy befektetéseket vitt Afrikába annak érdekében, hogy az ottani nyersanyaglelőhelyek felett megszerezze az irányítást.

Az akkumulátorokban használt kritikus anyagok közül a kobalt az, mely bányászatában Afrika a legnagyobb részesedéssel bír, és jelenleg a földrészen nyerik ki a fém 75 %-át. A jövőben ugyan Indonézia csökkenteni fogja az afrikai részesedést, az azonban még 2030-ban is 69 százalékon fog állni előreláthatólag.

A pehely grafit esetében ellentétes folyamat lesz megfigyelhető: Afrika a mai 19 százalék helyett 2030-ra a globálisan kitermelt mennyiség 39 százalékát fogja szolgáltatni a Benchmark egy másik, grafitpiaccal foglalkozó előrejelzése alapján.

Bár Afrika a bányászatban egyre fontosabb tényezőnek tűnik, a nyersanyagok feldolgozásában a jövőben is marginális szerephez jut majd. A jelentés által idézett becslése szerint 2030-ra a lítiumalapú vegyületeknek mindössze 0,1 százalékát fogják a kontinensen előállítani. A gömbgrafit esetében az arány 0,2, míg a kobalt esetében 4,9 százalék lesz ugyanakkorra.

forrás: https://autopro.hu/elemzesek/fontos-litiumforrassa-valik-afrika/952710

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről és a környezetvédelmi termékdíjról

Az elmúlt időszakban a több összefoglaló is megjelent mely a 80/2023. (III. 14.) kormányrendelettel voltak kapcsolatosak, mely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szól.

Jelen szakmai összefoglaló bemutatja a környezetvédelmi termékdíj és az EPR rendelet előírásait. Ismét fontos hangsúlyoznunk, hogy az EPR rendelet nem a termékdíj törvény helyett, hanem amellett kerül bevezetésre. A szabályai ugyan tartalmaznak azonos alanyi és tárgyi hatályt, viszont mindkét jogszabálynak vannak önálló elemei még akkor is, ha azok több ponton tartalmaznak átfedést.

A kötelezettségeket a következő négy kategóriába soroltuk az összehasonlításhoz:

  • csak termékdíj-köteles termékáramok:
    • a nem EPR-köteles cikkek, melyek esetén megmarad a NAV felé történő bevallás és a befizetés is változatlanul, változatlan díjtételek mellett. (pl.:kenőolajok, művirágok, tusfürdők)
  • csak EPR-köteles termékáramok:
    • csak az EPR díjtétellel kell számolni (pl.: sütőolaj, meghatározott textiltermékek, fabútorok)
  • mind EPR-ben és termékdíjban is érintett termékáramok:
    • Ezeknél a cikkeknél fenn áll a bevallási kötelezettség (pl.: irodai papír, gumiabroncs, elektromos és elektronikus berendezések)
  • különböző speciális termékáramok, amik eltérő szabályozást tartalmaznak: Itt a megállapításhoz további négy alkategóriába sorolhatjuk:
    • gépjárművek,
    • meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek, (mint az ételhordó edények)
    • elemek és akkumulátorok (EPR), valamint akkumulátor (termékdíj),
    • csomagolások (EPR) és a csomagolószer (termékdíj) utáni kötelezettség.:
      • Külföldről behozott alapanyag kicsomagolt, hulladékká váló csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
      • Külföldről behozott alapanyag kicsomagolt, 365 napon belül külföldre visszaszállított újrahasználható csomagolása után: EPR igen, termékdíj nem.
      • Külföldről behozott és belföldön forgalomba hozott termék csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
      • Kötelezettként forgalomba hozott külföldről behozott csomagolószer csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
      • A termékdíjköteles/körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt: EPR nem, termékdíj nem.
      • Átvállaló, vagy nyilatkozatot tevő vevő felé forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer után: EPR nem, termékdíj nem.
      • Átvállaló vagy nyilatkozatot tevő vevő felé forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer csomagolása után: EPR igen, termékdíj igen.
      • Kötelezettként forgalomba hozott, külföldről behozott csomagolószer után: EPR: nem, termékdíj igen.
      • Kötelezettként forgalomba hozott, belföldön gyártott csomagolószer után: EPR nem, termékdíj igen.
      • Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer belföldi, kötelezettként történő forgalomba hozatala után: EPR nem, termékdíj igen.
      • Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer belföldi, átvállaló vagy nyilatkozatot tett vevő felé történő forgalomba hozatala után: EPR nem, termékdíj nem.
      • Kereskedőként átvállalva beszerzett csomagolószer csomagolása után: EPR nem, termékdíj nem.
      • Bármilyen belföldön eladott termék csomagolása után, ha a csomagoláshoz felhasznált csomagolószert
        • külföldről hozzuk be: EPR igen, termékdíj igen,
        • átvállalva szerezzük be: EPR igen, termékdíj igen,
        • termékdíjjal növelten szerezzük be: EPR igen, termékdíj nem.
      • A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószer (11. § (1)-ben meghatározott): EPR a csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli, termékdíj az adott csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját (gyártó, behozó) vagy átvállaló kereskedőjét terheli.
      • Belföldről vásárolt termék csomagolása után: EPR nem, termékdíj nem.
      • Belföldről vásárolt termék kicsomagolása után keletkező csomagolási hulladék után: EPR nem, termékdíj nem.
      • Belföldi forgalomba hozatalhoz felhasznált, használt raklap után: EPR igen, termékdíj nem.
      • Csomagolási tevékenység során, de annak létrejöttét megelőzően selejtté vált külföldről behozott, gyártott vagy átvállalva beszerzett csomagolószer: EPR nem, termékdíj igen.
      • Szolgáltatásnyújtás keretén belül felhasznált csomagolószer után (a becsomagolt termék belföldre kerül):
        • ha termékdíjjal növelten vettük: EPR igen, termékdíj nem,
        • ha külföldről hoztuk be: EPR igen, termékdíj igen,
        • ha termékdíj átvállalási szerződés alapján vásároltuk: EPR igen, termékdíj igen,
        • ha belföldi megrendelőtől kaptuk (ingyen): EPR igen, termékdíj nem,
        • ha külföldi megrendelőtől kaptuk (ingyen, általa biztosított külföldi csomagolószert): EPR igen, termékdíj igen.

 

A kormányrendeletről részletesebben itt olvashatnak: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300080.kor

forrás: https://transpack.hu/2023/07/30/csomagolas-kiterjesztett-gyartoi-felelossegi-rendszer-kotelezettsegei-csomagolas/

 

Kerekasztal beszélgetés az ESG keretrendszerről

Kerekasztal beszélgetés az ESG keretrendszerről

Időpont: 
2023. szeptember 14. 10:00 - 11:30

Helyszín: Online Zoom 

Az ESG az a szempontrendszer, amely segítségével mérhetővé és értékelhetővé válik egy vállalat fenntarthatósági tevékenysége a Környezeti/ Environmental, Társadalmi/ Social és Vállalatirányítási/Governance dimenziók mentén.

A rendezvény során egy kerekasztal beszélgetés keretein belül az ESG rendszer gyakorlati alkalmazása kerül előtérbe.

Részvételi díj:

NLV Klubtagoknak – ingyenes

Nem NLV Klubtagoknak – 5.990 Ft + áfa/fő

Regisztráció az eseményre

Részletes program

9:45-10:00
Bejelentkezés, Köszöntő
9:45-10:00
10:00-10:30
Általánosságban az ESG-ről
Dr. Gremsperger Gábor, ügyvezető, alapító, Climate Action Kft.
10:00-10:30
10:30-11:15
ESG a gyakorlatban - nagyvállalati kerekasztal
Tóthné Vankucz Mariana, HR vezető - Robert Bosch Powel Tool Kft.
Urbán Katalin, Pénzügyi vezető - Grundfos Magyarország Kft.
Pálffy Levente, Ellátási Lánc igazgató - Nestlé Hungária Kft.
10:30-11:15
11:15-11:30
Kérdések és válaszok
11:15-11:30

Esemény  támogatói

Az esemény előadói

Részvételi feltételek:

A jelentkezésre 2023. szeptember 12-ig van lehetőség.

A klubtagsággal nem rendelkező résztvevő kötelezettséget vállal a jelentkezéssel, hogy a részvételi díj számláját banki átutalással határidőre kiegyenlíti.

A konferencián való részvétel feltétele a részvételi díj befizetése. A rendezvényen csak azok a vendégek vehetnek részt, akik regisztráltak a rendezvényre,valamint amennyiben nem NLV Klubtagok, a részvételi díjat előzetesen megfizették.

A megrendelő tudomásul veszi, hogy a jelentkezés megküldésével a fenti feltételeket elfogadja.

A megadott elérhetőségekre e-mailen és postán juttatjuk el a számlát.

Jelentkezésével elfogadja, hogy a regisztrációkor megadott neve, cégneve és beosztása a regisztrált résztvevők számára láthatóvá váljon. A megrendelő tudomásul veszi, hogy a jelentkezés megküldésével a fenti feltételeket elfogadja.

Lemondási feltételek:

A megrendelések módosítását vagy lemondását írásban (e-mailben, vagy levélben) kell jelezni. A visszatérítés mértéke 2023 szeptember 12. előtt beérkező lemondások vagy módosítások esetén 80%. A lemondási határidőt követően beérkezett regisztrációkat visszamondani nem lehet, illetve visszatérítésre nincs mód. Amennyiben a résztvevő nem jelenik meg a rendezvényen, a részvételi díjat nem áll módunkban visszafizetni, illetve a részvételi díjra vonatkozó követelésünk érvényesítésétől eltekinteni. A szervezők helyettesítő személyt elfogadnak a jelentkezési határidő lejárta után is, a helyettesítő személy adatait e-mailben szükséges elküldeni a szervezők számára.

Adatkezelési tájékoztató (https://nagyvallalatilogisztika.hu/wp-content/uploads/2017/02/RENDEZV%C3%89NY-REGISZTR%C3%81CI%C3%93-ADATKEZEL%C3%89S.pdf)

Tájékoztatjuk, hogy a rendezvényen a rendezvény szervezője kamera- és fényképfelvételeket készít, amely felvételeken a rendezvény előadói felismerhetőek lehetnek. A fényképeket a rendezvény szervezője online és elektronikus felületeken elektronikusan, valamint székhelyén papíralapon a marketingtevékenysége során közzéteszi, de direkt reklámcélból nem használja fel. Jelen rendezvényen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. §-a szerint „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges”. Azzal, hogy jelen tájékoztatás ismeretében a rendezvény területére belép, ráutaló magatartással hozzájárul a fentiekhez.

A regisztrációval a résztvevő tudomásul veszi és elfogadja a fenti feltételeket.

A logisztikai trendek

A logisztikai teljesítmény fejlődésének az egyik legfontosabb tényezője a technológiai fejlődés. Az automatizált rendszerek, az adatelemzés és az okoseszközök lehetővé teszik a logisztikai folyamatok jobb tervezését és végrehajtását. Például az automatizált raktárak és a robotizált szállítás jelentősen javíthatják a teljesítményt.

A Logisztika 4.0 vezérli az ellátási lánc digitális átalakulását egy egyre globálisabb környezetben. Azonban az emberi tényező még a digitalizálás során sem elkerülhetetlen. A továbbfejlesztett logisztikai irányítási rendszerek vagy új technológiák bevezetésénél kulcsfontosságú a munkatársak átfogó alapképzése, majd folyamatos továbbképzése.

Az információkezelő rendszerek növelik a hatékonyságot azáltal, hogy központi elektronikus adattárat biztosítanak, így mindig kéznél lesznek a keresett információk. Ha különböző részlegekre vagy helyszínekre van szüksége a zökkenőmentes együttműködéshez, az integrált információkezelő rendszer minden érintettnek hozzáférést biztosít az alapvető adatokhoz és további információkhoz.

Trendek a logisztikában

Egyre fontosabb a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) összekötése a logisztikában. Az AI olyan számítógépes technikák tanulmányozására, fejlesztésére és alkalmazására utal, amelyek sorá a rendszerek képesek emberi intelligenciához kapcsolódó készségeket sajátítsanak el. Az ML azt a technikát jelenti, amellyel az adatok archívuma és a műveletek ismétlése alapján maguk a gépek képesek létrehozni és javítani viselkedésüket.

A két technológia közös fejlesztése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy:

  • javítsák előrejelzéseiket a piaci viselkedésről és jelezzék előre a fogyasztói trendek változásait,
  • a leghatékonyabb közlekedési útvonalak kiválasztását,
  • nagyobb ellenőrzést a folyamatok felett.

Másik fontos tényező a partnerség és az együttműködés. A vállalatok egyre inkább hajlanak az együttműködésre a beszállítókkal, a szállítókkal és más logisztikai szolgáltatókkal. Az együttműködés és a közös erőforrások felhasználása javítja a logisztikai folyamatokat és csökkenti a redundanciákat. Ezenkívül a digitalizáció lehetővé teszi a valós idejű adatmegosztást és kommunikációt, ami segít az információáramlás és a koordináció javításában.

A fenntarthatóság is egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a logisztikai produktivitás terén. A környezettudatos logisztikai megoldások, mint például az alternatív meghajtású járművek, az optimalizált útvonaltervezés, a rakományösszevonás és a fenntartható csomagolási megoldások, támogatják a zöld logisztika fejlődését. A különböző szállítási módok kombinálásával fenntarthatóbbá tehető a rakomány szállítása a kiindulóponttól a célig. Jó tervezéssel a rakomány szállítása például teherautóval történik a kiindulási helyről a vasúti terminálba vagy a kikötőbe, és a konténert elhelyezik a tehervagonon vagy a hajón, amely a célhoz vagy annak közelébe viszi. Ez kevésbé szennyező, mintha az egész utat teherautón tenné meg.

A logisztikai hatékonyság tehát a siker elengedhetetlen hajtóereje a mai versengő üzleti környezetben. A működés optimalizálásával, a költségek csökkentésével, a vevői elégedettség növelésével és a fenntarthatóság felkarolásával a vállalatok jelentős versenyelőnyre tehetnek szert. Kulcsfontosságú, hogy a szervezetek prioritásként kezeljék a logisztikát, mint stratégiai funkciót, és technológiákba, partnerségekbe és folyamatos fejlesztésekbe fektessenek be.

 

forrás: https://transpack.hu/2023/08/13/logisztika-hatekonysag-szerepe-es-fejlodese-logisztika/

50. születésnapját ünnepelte a vonalkód

A vonalkód már több mint 50 éve teszi könnyebbé az életünket vásárláskor a termékek gyors beolvasásával.A legkülönböző iparágak használják a kódot a termékek azonosítására.

2023. április 3-án a vonalkód kerek születésnapját ünnepelte. 50 évvel ezelőtti bevezetése forradalmasította a kereskedelmet, és elindította a digitalizáció korát. Néhány évvel ezelőtt a BBC úgy jellemezte a vonalkódot, mint „az 50 legfontosabb dolog egyike, amely megváltoztatta globális gazdaságunkat.”

 

Egy egyszerű szkenneléssel azonosítható a termék a pénztárnál, és csatlakoztatható a digitális világhoz. Ennek eredményeként világszerte lerövidültek a sorok a pénztáraknál, és könnyebbé, pontosabbá vált a készletkezelés. A vonalkód ma már világszerte több mint 1 milliárd terméken megtalálható, és a leolvasást jelző pittyegő hang naponta több mint 10 milliárdszor hallatszik a pénztáraknál. A vonalkód egy világméretű, 112 országos hálózattal rendelkezik.

 

A vonalkód feltalálása több mint 50 évvel ezelőtt kezdődött, az amerikai Norman Joseph Woodland („a vonalkód atyja”) 1949-ben születő első ötleteit 1952-ben szabadalmaztatta. Körülbelül 20 évvel később, 1973. április 3-án állapodott meg tíz kereskedelmi iparági vezető az Egyesült Államokban, hogy az Univerzális Termékkód (U.P.C.) egységes szimbólumát használják az élelmiszerek azonosítására. Így Woodland találmánya alapján megszületett a ma ismert vonalkód. Egy másik fontos mérföldkő volt a Wrigley’s Juicy Fruit rágógumi csomag első hivatalos vonalkód-leolvasása egy ohiói szupermarketben, 1974-ben. 1977-ben, 12 európai ország vezető szervezetei megalapították Brüsszelben az Európai Cikkszámozási Szövetséget (EAN). Számos új ágazatot és alkalmazási területet hódítottak meg az elmúlt 50 év során, mint például az egészségügy vagy az építőipar. Nem is gondolnánk, de a vonalkód a fenntarthatósághoz is hozzájárul: például a működő körforgásos gazdaságot szolgáló nyersanyagok és csomagolások jelölésében, a rendelési mennyiségek jobb tervezésével a kevesebb élelmiszer-pazarlás érdekében vagy az elektronikus adatcsere alapjaként a papírmentes dokumentumcserében.

Az átfogó nyomon követhetőség és átláthatóság iránti növekvő igény azonban lehetséges, hogy változtatásokat igényel a vonalkód jövőjében is, és lehet pár évtized múlva nyugdíjba vonul.

Forrás: https://transpack.hu/2023/08/11/csomagolas-50-eves-a-vonalkod-csomagolas/

 

Leading Logistics and Supply Chain Event WOF & BUD Cargo Forum

Leading Logistics and Supply Chain Event WOF & BUD Cargo Forum
Linking the cargo world!

Terminal 1, Budapest Airport, Hungary,  27-28 September 2023

Mark your calendars for an unparalleled experience on 27 and 28. September at WOF & BUD Cargo Forum. Hosted at Budapest Airport’s iconic Terminal 1, this event is the ultimate platform for all logistics and supply chain professionals from across the whole CEE region, seeking inspiration, knowledge, and growth, regardless of their experience level.

One of the main focal points, EXHIBITION AREA, is showcasing the latest solutions, technologies, and services from market leaders and innovators.

The CONFERENCE agenda features eight insightful panels on digitalization, sustainability, intermodality, e-commerce, and more, with industry experts sharing valuable insights.

Set aboard a stunning boat on the Danube River, the prestigious AWARDS & CHARITY gala evening celebrating outstanding contributions, fostering a community committed to excellence, sustainability, and social responsibility.

With a strong emphasis on NETWORKING, the event provides an unparalleled opportunity to connect, expand your networks, and cultivate collaborative relationships.

Join us for a two-day event featuring top heads from Cainaio, DHL, IKEA, cargo partner, Qatar Airways, Maersk, Bosch, Huawei, TIMOCOM, Port of Antwerp-Bruges, Scan Global Logistics, DSV, and many others.

Logistics managers from manufacturing and distribution companies have a FREE entry!

 

More information and registration: http://wofexpo.com/

 

Több a „nem” az elektromos átállásra, mint az igen

Egy friss felmérés szerint akadozik a fordulat a mobilitásban. A hagyományos hajtású autóval közlekedő válaszadók túlnyomó többsége egyelőre ragaszkodik a benzines vagy dízeles hajtáshoz, és addig fog kitartani mellette, amíg az lehetséges.

Egy friss felmérés szerint, melyben 2700 olyan sofőrt kérdeztek meg, akik most benzines- vagy dízelautót használnak. Az adatfelvételre júliusban került sor. A hagyományos hajtású autót vezető sofőrök 73 %-a szeretne kitartani belső égésű motorja mellett, ameddig csak lehetséges. Majdnem minden tizedik pilóta (8 %) bizonytalan, és még nem tud dönteni a kérdésben.

A tanulmányból az is kiderült, hogy akik a leendő autóvásárlókat meg akarják győzni az alternatív hajtástechnológiáról, azoknak gyártókat és a politikusokat kell cselekvésre bírni: elsősorban két szempont győzheti meg a hagyományos hajtású autóhoz ragaszkodó vezetőket a váltásról. Jobb infrastruktúra és elérhetőbb ár ez a két, imént említett szempont a töltési infrastruktúra és az ár-érték arány. Vagyis jobb töltési lehetőségeket szeretnének az autósok, és elérhetőbb árú elektromos autókat. Ezek esetében jóval többen (21 %) lenne hajlandó az e-autók felé fordulni.

A kutatást készítők hangsúlyozzák: „az elektromobilitásra való átállás többről szól, mint egy új autóról. Ez viselkedésbeli változás is”.

A tanulmányt elemezve bírálta a gyártók ellátási stratégiáját: „a tömegek elérése érdekében jelenleg a 40 ezer euró alatti árszegmensre kellene koncentrálni, amit csak korlátozottan szolgálnak ki a gyártók elektromos járművekkel – főleg olyanokkal, amelyek elérhetik egy mai dízel vagy benzin hatótávolságát.”

A fogyasztókat aligha lehet más vásárlási ösztönzőkkel meggyőzni. A gyártóktól származó kedvezmények (5 %), a kisebb modellek kínálata (6 %) és a magasabb állami támogatás (9 %) csak a válaszadók töredéke számára volt fontos a felmérés szerint.

forrás: https://autopro.hu/elemzesek/a-tobbseg-egyelore-nem-akar-elektromos-atallast/954364