Dedikált cargo-terminál nyílik a budapesti repülőtéren a kínai áruk számára

A Kína és Magyarország közötti légi Selyemút létrehozásáról, valamint a csengcsoui és a budapesti repülőtereken az export és import áruforgalom kiszolgálására szolgáló, dedikált logisztikai központok megnyitásáról kötöttek megállapodást 2021. április 27-én a Liszt Ferenc-reptéren.

A Budapest Airport, a kínai Csengcsou (Zhengzhou) repterének üzemeltetője, a Henan Airport Group és a CECZ / Utlink kínai-magyar üzleti és logisztikai fejlesztő vállalat együttműködésének részeként a budapesti Cargo Cityben megvalósuló kínai gyűjtő-elosztó logisztikai központ a Henan Airport Group első hídfőállása lesz Európában.

Az együttműködés stratégiai lépése az Új (légi) Selyemút kialakításának, amely az “Egy övezet, egy út” kezdeményezés része.

Az együttműködés kezdetén a budapesti Cargo City meglévő kapacitásait használják a két repülőtér közötti áruforgalom kiszolgálására, de hosszabb távon egy több tízezer négyzetméter alapterületű, évi több százezer tonna áru kezelésére alkalmas, dedikált központ jön létre, amelynek megépítésével a Liszt Ferenc-repülőtér a kínai export-import áruk regionális légi elosztóközpontjává válhat.

A budapesti repülőtéren megrendezett, online közvetített ceremónián Dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Kang Sengcsen (Shengzhen), a Henan Airport Group elnöke és Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója mondott beszédet.

Az együttműködés részeként a CECZ/Utlink csoport szervezésében tavaly októberben Csengcsou (Zhengzhou, CGO) és Budapest között közvetlen áruszállító járat indult, amely heti három alkalommal, a Hainan Airlines üzemeltetésével közlekedett. A légi kapcsolat 2021 március végén további heti két, Boeing 747 típusú géppel teljesített összeköttetéssel bővült, ami most, a századik járattal új mérföldkőhöz érkezett.

A két repülőtéren már most dedikált árukezelő-szállítmányozó raktárak létesültek a forgalom kezelésére: Csengcsouban 2021 februárjában adták át ünnepélyes keretek között a Budapest Exkluzív Tengerentúli Terminált, a magyar fővárosban pedig a Cargo Cityben a mai napon adták át a Zhengzhou Exkluzív Tengertúli Terminál névre keresztelt, dedikált raktárcsarnokot.

A tavaly átadott BUD Cargo City – évi akár 180 000 tonna árukezelő kapacitásával – kiváló infrastrukturális környezetet biztosít a projekt indulásához, de a jelentősen növekvő árumennyiség indokolttá teszi egy újabb nagyszabású, dedikált logisztikai központ kialakítását. A felek jelenleg is tárgyalásokat folytatnak a budapesti reptéren megvalósítandó kínai gyűjtő-elosztó bázis kialakításáról, amely évente több százezer tonna áru kezelését tenne lehetővé, hozzájárulva az ahhoz kötődő légiáru-forgalom fejlődéshez.

A megállapodás másik kiemelkedő fontosságú eredménye, hogy az Alibaba logisztikai vállalata, a Cainiao Kelet-Közép-Európa légiáru-elosztóközpontjaként jelölte meg a Budapest Airportot. Az együttműködés létrejöttéhez fontos támogatást nyújtott az ITM, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal központi és repülőtéri igazgatósága, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Magyar Posta Zrt. és a Ghibli Kft. is – derül ki a Budapest Airport közléséből.

Amint arról korábban beszámoltunk, Kínában január 26-án írták alá a Budapestre tervezett kínai gyűjtő-elosztó logisztikai központ megépítéséről szóló megállapodást, az erről szóló kínai híradásokat AIRportal.hu-nak a Budapest Airport is megerősítette. A budapesti légikikötő akkori közlése szerint a megállapodás alapját egy 2019-ban a HNCA-val (Henan Civil Aviation Development & Investment) aláírt együttműködési megállapodás adja, amelynek célja a két repülőtér közötti együttműködés kiépítése, illetve Henan tartomány logisztikai cégei számára egy “hídfőállás” kialakítása a budapesti repülőtéren.

Ez a megállapodás segített beindítani 2019-ben a Cargolux heti 2 Csengcsou-Budapest-Luxemburg, 2020 októberében pedig a UTLINK/CECZ csoport heti 3 légiáru-szállító járatát a kínai városból, amelyet a Hainan Airlines teljesít.

Budapest így ideális elosztóközpont lehet a régiónk országai, valamint Nyugat- és Kelet-Európa felé szállított kínai küldemények, illetve a térségből Kínába irányuló áruforgalom számára.

A Budapesten létrejövő légiáru-központ tervezett tevékenységei között szerepel a földi kiszolgálás, a járatok be- és kirakodása, a raktározás, a vámügyintézés, valamint a disztribúciós tevékenység. A logisztikai folyamatok támogatására egy információs szolgáltató platformot is létrehoznak.

Az új cargo terminált Csengcsou és Budapest közötti közvetlen, menetrend szerint közlekedő áruszállító járatok használnák, gyors és közbenső megállók nélküli fuvarozást biztosítva.

Forrás: www.airportal.hu

Tesco Global Zrt.: Újrahasznosítható csomagolással zöldülnek

A Tesco sajátmárkás háztartási termékei ezentúl 100 százalékban újrahasznosítható csomagolásban kerülnek a polcokra változatlan áron. A zöld-fehér, újrahasznosíthatóságot jelölő logóval jelzett termékek újabb fontos lépésnek tekinthetőek az áruházlánc fenntartható csomagolás terén végzett munkájának, és hozzájárulnak a körforgásos rendszer minél szélesebb körű alkalmazásához.

 

 A Tescoban ezenkívül már kaphatóak a környezetbarát módszerrel előállított, “Made Mindfully” F&F ruházati termékek, amelyekkel a vállalat további lépéseket tesz a fenntartható működés megvalósításáért.

 

 “Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság mellett, és szeretnénk vásárlóinkat is támogatni abban, hogy környezetbarát vásárlási döntéseket hozhassanak, ennek egyik lépése, hogy termékeinket újrahasznosítható csomagolásban kínáljuk. Szállítóinkkal régóta együttműködünk az ehhez szükséges fejlesztésekben. A Tesco sajátmárkás háztartási cikkek mostantól hozzájárulnak ahhoz, hogy vásárlóink csökkentsék ökológiai lábnyomukat és a műanyaghulladék mennyiségét, miközben árban nem kell kompromisszumot kötniük. Így pénztárcájukat és a környezetet is kímélik” – mondta Hevesi Nóra, a Tesco-Global Zrt. kommunikációs vezetője.

 

A termékek csomagolását az áruházlánc a lakossági hulladék újrahasznosítási szabályainak figyelembevételével fejlesztette ki, ami azt jelenti, hogy a vásárlók a háztartási cikkeket használat után a lakóhelyükön található megfelelő szelektív hulladékgyűjtőbe tudják kidobni, így azok biztosan újrahasznosításra kerülnek.

 

Forrás: www.partnerradar.hu

Rekordszintű áruforgalom a Liszt Ferenc repülőtéren

Január és március között 39 500 tonna árut kezelt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ami 19%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest, és a repülőtér történetének legerősebb negyedévét jelenti – számolt be a Budapest Airport Zrt. április 19-én.

Márciusban 14 900 tonna légiárut regisztráltak, ami az eddig volt legerősebb havi cargo forgalom. Kossuth József, a Budapest Airport cargo vezetője elmondta, hogy az idén éves szinten – a tavalyi 134 400 tonnához képest – a 150 000 tonnát is elérheti a légiáru-forgalom. A tájékoztatás szerint a BUD Airport megkezdte a repülőtéri cargo környezet és az 50 millió eurós beruházással 2020-ban átadott BUD Cargo City esetleges további bővítésének előzetes vizsgálatát.

– A járvány idején folyamatosan erősödik a Budapest Airport regionális szerepe – mutattak rá, kiemelve a távol-keleti országokból, például Kínából érkező árumennyiség jelentőségét. A légi szállítás olyan logisztikai zavarok esetén is megoldást nyújthat, mint például a márciusi fennakadás a Szuezi-csatornában. A közlemény szerint a légiáru-szállítás kiemelt fontosságú szerepet játszik a járvány elleni harcban is. Az első negyedévben a több mint 4,5 millió adag védőoltás 85%-a légi úton, a budapesti repülőtéren keresztül érkezett hazánkba. A Budapest Airport az év elején, nemzetközi útmutatás alapján Magyarországon is megkezdte a CEIV Pharma gyógyszerlogisztikai sztenderd bevezetését.

Forrás: Rekordszintű áruforgalom a Liszt Ferenc repülőtéren | Supply Chain Monitor (scmonitor.hu)

 

Út a fenntarthatósághoz: Megújul a magyar sörgyártó

Jelentős vállalással és a fenntarthatóság irányába tett nagy lépéssel újítja meg egyik prémium márkáját a Heineken Hungária.


A Gösser, valamint a Gösser Natur Zitrone radlerek az idei évtől új formát kapnak és megújulnak, elhagyják a PET palackos kiszerelést, mely évi közel 200 tonna műanyagtól mentesíti a környezetet – derült ki a cég közleményéből. A csomagoláson kívül a dizájn és a márka is új külsőt kap, valamint a kínálat is változik a Gösser portfólióban. A radler kategóriát 2009-ben Magyarországon meghonosító Gösser Natur Zitrone 2% Citrom termék, illetve alkoholmentes testvérei az idei szezontól a Gösser ernyője alatt, azaz Gösser néven kerülnek a polcokra. A jól ismert Citrom és Mangó-citrom ízek mellett bemutatkozik az áfonya-citrom íz is, mely ötvözi a citrom frissességét és az bogyós áfonya üdítő fanyarságát. A minőségi követelményeket mindig szem előtt tartva az ízekhez kizárólag természetes alapanyagokat használ fel a gyártó.

Forrás: HEINEKEN HUNGÁRIA ZRT.: Komoly vállalást tett a nagy magyar sörgyártó: több fronton is megújulnak (https://wwww.partnerradar.hu)

Erősödött a gyáripar a pandémia idején

A Covid-járvány és az ellene hozott intézkedések már egy éve az életünk velejárói. A kezdeti kihívások után a gyáripar jól reagált a kialakult helyzetre, a gyártással foglalkozó vállalatok alkalmazkodtak a meglévő állapothoz.

Eileen Sweeney, a Capgemini North America gyártásért, autóiparért és élettudományokért felelős ügyvezető alelnöke négy lényeges tanulságot gyűjtött össze az Industry Week című szaklapban arról, hogyan reagált a gyáripar a koronavírus-járványra az elmúlt egy évben.

Alkalmazkodóképesség és rugalmasság

Szinte nem is létezett olyan iparág, ami készen állt volna arra a helyzetre, amivel tavaly márciusban szembesülni kellett. Ugyanakkor a gyártók nagyon hamar bebizonyították, hogy tudnak alkalmazkodni a kihívásokhoz. Ennek történelmi hagyományai vannak, a világháborúk idején a nagy ipari cégek átalakították a termelésüket a háborús helyzet igényeinek megfelelően.

2020-ban nem háború, hanem egy járvány kényszerítette hasonló szituációba a gyártással foglalkozó cégeket. Aki csak tudott, orvosi segédeszközök gyártásával vette ki a részét a járvány elleni harcból: autógyártók készítettek maszkokat, technológiai cégek lélegeztető gépeket, ezzel segítve az egészségügyet.

Az ellátási láncok bebiztosítása

A járvány kitörése utána a határok lezárásra kerültek, számos gyárnak leállni kényszerült. Szinte minden gyáripari vállalat találkozott ellátási zavarokkal, ezért külön munkacsoportok alakultak az ilyen problémák megoldására.

Több OEM fontolóra vette az ellátási láncok újra tervezését, relokalizációját, azaz nagyobb mértékben próbálnak helyi vállalatokra támaszkodni.

Elfogadottá vált a távmunka

A távmunka vagy a home office a járvány előtt csak 1-1 irodai munkakörökben volt gyakorlat, ám az elmúlt egy évben számos munkakörben álltak át erre a típusú munkavégzésre. A gyáriparban persze sok az olyan feladat, amit csak személyesen, fizikai jelenléttel lehet elvégezni, ám a technológiai megoldásoknak hála egyre több a lehetőség az otthoni munkára.

Sokak számára talán hihetetlen, de a távmunka egyáltalán nem jelentette a produktivitás vagy a hatékonyság visszaesését.

Új értelmet nyert a biztonság fogalma

A pandémia miatt az emberi érintkezések számát a lehető legkisebb szintre kellett hozni, azok formáját pedig megváltoztatni. A higiéniai előírások mellett a technológiai fejlődés katalizátorává is vált a biztonság, hiszen egyre több és több területen vezettek be digitalizált, automatizált megoldásokat annak érdekében, hogy csökkentsék az emberi kontaktusok számát.

Ebben ma, egy év távlatában sincs változás: a munkahelyeken továbbra is elsődleges szempont a biztonság, és most is technikai újításokkal küzdenek a biztonságosabb életért.

Forrás: Erősebbé tette a gyáripart a járvány – autopro.hu

 

Csúcson az online kereskedelem

A számok alapján mára egyértelművé vált, hogy a kezdetben csak az extra és az átterelt (kényszer) költések miatt lendületben lévő online piac tavaly nemcsak átmeneti sebességtöbbletet kapott, hanem igazi versenyelőnyt. Ha a szektor ezzel jól gazdálkodik, akkor akár hosszú távon is megtarthatja ezt a növekedést.

Az Online Kiskereskedelmi Index keretein belül 2014-óta vizsgálják a belföldi online kereskedelmi piacot. A kutatás 2020-as évközi eredményeit is figyelembe véve mostanra kijelenthető, hogy a pandémia egyik legnagyobb nyertese az e-kereskedelem – összegezte legfrissebb kutatása alapján a GKI Digital és az Árukereső.hu. Az online kereskedelem a korábbi évek folyamatos (16-18% közötti) bővülését alapul véve minimum 3 évet ugrott előre a fejlődés tekintetében.

A lakosság év közben folyamatosan romló anyagi helyzetét, az extra költések miatt apadó családi kasszákat és a kiskereskedelem egészét érintő gyenge évet is mérlegre téve, az online szektor 2020-as eredményei még inkább kiemelkedőek.

 2020 júniusában még nem lehetett tisztán látni, hogy meddig tarthat a lendület, minek köszönhető a forgalmi kiugrás: hirtelen jött boltbezárások, a pánikvásárlások és a digitális oktatás, illetve home office miatt felmerült igények következménye, vagy egy olyan átrendeződés első megnyilvánulása, ami velünk marad hosszabb távon is?

A kereskedők stratégiáját alapjaiban érintő kérdésre nehezítette a válaszadást, hogy a nyári hónapokban a kormány – sok más európai országhoz hasonlóan – lazított a korlátozásokon, véget ért a digitális oktatás, az emberek kiszabadultak a négy fal közül, és újranyitott a kereskedelmi és vendéglátó egységek nagy része. Ezek összesen, valamint az eddigre csökkenő extra költések összességében „lassabb”, de még mindig kiemelkedő dinamikájú bővülést eredményeztek a harmadik negyedévben. A tavalyi utolsó negyedévet ismét az emelkedő esetszámok, valamint a novemberben érkező járványügyi korlátozások jellemezték. Ez a már második negyedévben is látott folyamatok ismétlődését eredményezte, felülmúlva minden korábbi várakozást az ünnepi szezont tekintve. A 2020-as mércével mérve is erős utolsó negyedév a magas bázis ellenére is összességében 59% körüli forgalombővülést könyvelhetett elolvasható az IoT ZóNA oldalán.

Forrás: Valós versenyelőnyben az online kereskedelem – Transpack

A Szuezi-csatorna lezárása…és ami mögötte van

Az Ever Given névre hallgató, 400 méteres konténerszállító hajó hat napig áll keresztben a Szuezi-csatornán, ami az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal része. A hat napig tartó járhatatlansága 370 teherhajót állított le. Ennek utórezgései a logisztikában és a  gazdaságban sokszorosukra nőhetnek a koronavírus szülte bizonytalan helyzetben.

A 2021-es egy várhatóan sötét év lesz a logisztika szempontjából. A kereskedelem mindig is a folyamatosan rendelkezésre álló, gördülékeny tengeri áruszállításra alapozott, a szállítási árak pedig ennek megfelelően alacsonyak és állandóak voltak. A már másfél éve tartó koronavírusos helyzet ezt az egyensúlyt a közelmúltban még tovább bontotta, mivel a Kínából Európába érkező tengeri konténerszállítmányok árai megháromszorozódtak tavaly év vége óta. A Szuezi-csatornát elzáró hajó az amúgy is küszködős forgalmat most hat napra teljesen leblokkolta. Ennek hatásai fél évnél tovább is érezhetőek lesznek, mivel a csatorna az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal állomása, a világ áruinak 13,5 százaléka halad át rajta.

A vállalati vezetőknek mihamarabb új szállítási alternatívákat kell keresniük. A közúti, vasúti és légi áruszállítás egyaránt intenzíven működik, a tengeri forgalommal szemben azonban kiszámíthatatlanok, folyamatos változásban vannak. Szakítani kell a bevált logisztikai működésekkel, és sokkal közelebbről kell vizsgálni a piaci folyamatokat, amelyekből következtethető a pillanatnyilag rendelkezésre álló szállítási kapacitás. Célszerű mindezt egy külön csapatra bíznia egy-egy cégnek, akik a szállítmányozási formákat és útvonalakat folyamatosan felülvizsgálják a megbízhatóság érdekében.

2021-re a gyáripari szereplők majdnem fele kísérletezik azon, hogy a szállítási folyamatai átláthatóbbak legyenek. A mindenki számára megfelelő közös megoldásra nem lesz mód a közeljövőben, így a vállalatoknak maguknak kell okos szenzorokra épülő nyomkövető, és a szállított termékek számos paraméterét folyamatosan monitorozó rendszerekkel előállniuk, amelyekhez a fejlett felhőalapú technológiákat kell igénybe venni. Fontos továbbá, hogy a megrendelt terméke után érdeklődő fogyasztót gyors szoftveres megoldások segítségével érdemi információval lássák el oly módon, hogy az egyes termékek előállításához szükséges alapanyagok státusza alapján egy algoritmus minél pontosabban kiszámolja egy-egy termék elérhető darabszámát és azok várható szállítási idejét, majd ezeket közli a vásárlóval, az említett szenzorok segítségével pedig folyamatosan javítja a rendszer megbízhatóságát, és adaptálódik a folyton változóan rendelkezésre álló logisztikai kapacitáshoz.

Az egyik legfőbb probléma a szállítási folyamatok felborulása nyomán a szállítókonténerek nem megfelelő áramlása. Még ha a teherhajók többnyire rendelkezésre is állnának, legtöbbször a konténerek hiánya miatt nem indulnak útnak, ezt a problémát pedig újabb, speciális csapatoknak kellene megoldania. A konténerek áramlásának összeomlása különösen aggasztó például a hűtött élelmiszerek és gyógyászati készítmények szállítása miatt.

Az elhúzódó helyzet megoldását, a folyamatok megbízható működését és a piaci előnyszerzést egyaránt nagyban elősegítené, ha a logisztikát korábban a lehető legkisebb erőfeszítésekkel üzemeltető, vagy egy az egyben külső partnerhez kiszervező vállalatok most előtérbe hoznák a logisztikai csapatokat, vezetőiknek pedig nagyobb befolyást biztosítanának, hogy a Szuezi-csatorna után a több sebből vérző szállítmányozási szektor is fellélegezhessen — írta meg a Forbes.

Forrás: Hónapokig éreztetheti hatását az Ever Given fogsága – autopro.hu